Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Erdős Kristóf: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt (1944-1945)
ERDOS K.: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt 57 A Fővárosi Sebészeti Szükségkórház kialakítása, működése (1937—1945) A Sziklakórház első kiépített területe - a Várbarlang egy feltárt részén - a „K” jelű légoltalmi riasztóközpont volt. Ez csatlakozott a városi riasztórendszerhez és 1937-1945 között működtette a Vámegyed szirénáit. A háború 1939-ben történt kitörése után a több kilométer hosszú barlangrendszer jelentős részét megerősítették és óvóhelyi céllal átalakították. Elsőként a „K” jelű riasztóközpontot egy segélyhellyel egészítették ki, a vári lakosok és a kormányzati tisztviselők gyorsabb orvosi ellátása érdekében. 1942-ben megkezdődött a Fővárosi Sebészeti Szükségkórház kiépítése. A korábban vasbetonnal és aládúcolással megerősített barlangok közül a Lovas út - Szentháromság utca - Úri utca közötti szakaszokat jelölték ki a kórház számára. A főbejáratot a Lovas út felé nyitották meg. Három kórtermet 120 férőhellyel, továbbá egy műtőt és több kezelőhelyiséget (sürgősségi kezelés, műtéti előkészítés) alakítottak ki a légókórházban. Abban az időben a kórház felszereltsége nagyon magas színvonalúnak számított. Áramfejlesztőkkel, szellőzőrendszerrel és röntgennel rendelkezett.9 Magyarország és azon belül Budapest vonatkozásában kizárólag a Sziklakórház esetén beszélhetünk tökéletes légoltalomról.10 11 1944. február végén nyitották meg a kórházat. Nagyobb számú sebesültet, a légitámadások következtében, 1944 nyarán és őszén szállítottak a létesítménybe. A kórház élén dr. Kovács István vezető főorvos és helyettese dr. Seibriger András álltak. Megjárták a keleti frontot, így megfelelő tapasztalattal rendelkeztek a háborús sebészet területén. A kórház főnővére Andrássy Ilona grófnő lett," aki tevékeny segítője volt annak a lengyel menekültügynek, amelynek támogatását 1944 augusztusától Bőm vette át, megalakítva a delegáció lengyel alosztályát, a „P” szekciót.12 Andrássy Ilonát ebben a tevékenységében édesanyja lengyel származása is motiválhatta, de talán meghatározóbb volt az arisztokrácia akkori társadalmi felelősségvállalása. így 1939-től két éven át a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság munkatársa lett, más neves arisztokrata családok hölgy tagjaival együtt. A Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság 1939 szeptemberében jött létre a Magyar Vöröskereszt és a Magyar-Lengyel Társaságok Szövetsége közreműködésével.13 Andrássy Ilona a lengyel ügyben végzett tevékenységéről kevés forrás maradt fent. Jan Emisarski ezredes, a lengyel követség 9 Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története, 1935-2002. Bp., Sziklakórház Kft., 2011. (Sziklakórház Atombunker Múzeum hiteles történelem sorozat 1.). 6-10. (továbbiakban Tatai', i. m.) 10 Kalákán László: Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, 1920-1945. PhD-disszertáció. Kézirat. PTE BTK, 2012. 167. 11 Andrássy Ilona grófnő (1917-1990) a család betléri főágának tagja, a későbbi miniszterelnök Gyula gróf legidősebb testvérének dédunokája. 1939-ben tevékeny részt vállal a lengyel menekültek segítésében, 1944-től a Sziklakórház főápolónője. A kórház 1945 nyarán történő bezárása után laborasszisztensként működik. 1952 őszén származása miatt kitelepítik a Hortobágyra. Az 1956-os forradalom idején vőlegénye, dr. Klimkó Dezső sebész professzor mellett dolgozik ápolónőként. 1961. február 6-án letartóztatják, majd június 30-án „hűtlenség bűntettében, valamint belföldi fizetőeszköznek külföldi megbízásából való átvételének bűntettében” négy évi börtönbüntetésre ítélik. 1964-ben szabadul a kalocsai börtönből, majd az Ortopédiai Klinikán dolgozik haláláig laboránsként. Vö. Erdős Kristóf: Andrássy Ilona grófnő élete (1917-1990). Kézirat, megjelenés alatt a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokban. 12 Bőm a lengyel menekültügyben végzett tevékenységéről ld.Kapronczay Károly: Lengyel menekültek Magyar- országon 1939-1945. Bp., Mundus, 2009. - Kapronczay Károly: A Lengyel Vöröskereszt magyarországi szervezetei a 2. világháború alatt (1939-1945). Valóság, 2002, 45, 12, 66-75. 13 Andrássy Ilona önéletrajzai. Kelt: Bp., 1969. július 10. és Bp., 1978. szeptember 1. Sziklakórház, Gyűjtemény, ltsz. 2012.1.15., 2012.1.16.
