Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Erdős Kristóf: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt (1944-1945)
ERDŐS K.: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt 55 A BUDAVÁRI SZIKLAKÓRHÁZ ÉS A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT (1944-1945)1 ERDŐS KRISTÓF A budavári Sziklakórház Budapest 1944-1945-ös ostroma idején a főváros sebészeti (légoltalmi) szükségkórházaként működött. Az 1950-es évek elején a létesítményt titkosították, az érdeklődő közönség előtt először csak évtizedekkel később, 2007-ben nyitották meg. A kórház történetének kutatása 2007 óta folyik.2 2008-as alapítással, 2010 óta muzeális intézményként, 2014 óta pedig tematikus múzeumi szakmai besorolással működik. A Nemzetközi Vöröskereszt emlékezete a Sziklakórházban A kórház történelmi bejáratától, a Lovas út felől induló bevezető folyosón 2011. október 17-én, felújítási munkák közben előkerült egy második világháborús falra festett mementó: egy vöröskereszt és a „Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága” francia nyelvű felirat. Az addigi kutatások során az írott és képi forrásokban ennek nem találtuk nyomát. A felirat szakszerű feltárását Rádi Gábor a múzeum műszaki és installációs vezetője végezte. Azóta az évről-év- re egyre népszerűbb múzeum látogatói ezzel a mementóval szembesülnek elsőként a tárlatvezetés során. Friedrich Bornnak, a Nemzetközi Vöröskereszt egykori delegátusának emlékét, a Friedrich Bom-kiállítás őrzi a Sziklakórházban, amelynek 2011. május 3-i megnyitóján a Nemzetközi- és Magyar Vöröskereszt részéről Francois Bugnion és Habsburg György vettek részt.3 A Bom-kiállítás abban a szobában került berendezésre, amelyben a delegátus lakott 1944 december végétől 1945 február végéig. Friedrich Born (1903-1963) útja a Sziklakórházig Bőm, a svájci születésű üzletember 1936 óta élt és dolgozott Budapesten: először egy gabonakereskedő importcég vezetője, majd a Svájci Kereskedelmi Központ budapesti kirendeltségének igazgatója lett. Amikor 1944 májusában kinevezték a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának magyarországi delegátusává tapasztalt szervezőként látott neki a munkának. Korábbi budapesti tevékenysége révén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett mind befolyásos magyar családoknál, mind társasági- és diplomáciai körökben. Beszélt németül, franciául és magyaml is. A magyarországi állapotokról rossz véleménnyel volt, elítélte a zsidótörvényeket és az 1944. május 15-én elindult első tömeges deportálásokat is. Önzetlen helytállása eredményeképpen több mint 15 ezer ember megmentése fűződik nevéhez. Míg a 1 Jelen tanulmány a szerző a Magyar Orvostörténelmi Társaság 2016. május 20-i tudományos ülésén (téma: A Nemzetközi Vöröskereszt szerepe a II. világháború alatti menekültügyben) megtartott előadásának bővített változata. 2 A kutatásban 2009 és 2014 között a Sziklakórház Atombunker Múzeum (továbbiakban Sziklakórház) muzeológusaként vettem részt, Tatai Gábor igazgató irányításával. 3 Friedrich Bom-emlékkiállítás a Sziklakórház Múzeumban, 2011. május 4. http://mult-kor.hu/20110504_frie- drich_bomemlekkiallitas_a_sziklakorhaz_muzeumban, 2016. július 11.
