Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Erdős Kristóf: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt (1944-1945)
56 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) többi embermentő Budapesten túlnyomórészt a jogfosztott zsidóságra összpontosított, Bőm tevékenysége jóval szélesebb kört fogott át. így védelme alá vette a menekülteket, elárvult gyermekeket, internáltakat, szökött hadifoglyokat, üldözött zsidó magyarokat, illetve számtalan intézményt is, melyek aztán segíthetnek az egyes embereken.4 1944 karácsonyán bezárult a szovjet ostromgyürű a főváros körül. December 24-én jelent meg az első szovjet harckocsi Budán, a Szép Ilona kocsiszínnél. Az egyre hevesebb támadás következtében Friedrich Bom munkáját 1945. december 25. után már nem a Fillér utca 51. szám alatti központi irodájából, hanem lakásából, a Tulipán utca 15. számból végezte. A 8-10 perces, gyalogszerrel megtehető távolság az ostromállapotok miatt bizonyosan jóval hosszabb időbe telt. Bőm vélelmezte, hogy Tulipán utcai lakásából nyugodtabban tud majd dolgozni, mivel a ház jó légoltalmi pincével rendelkezett. 1944. december 30-án, szombat délelőtt 11 óra körül azonban össztűz alá vették a Tulipán utcai házat is.5 Bőm így írt erről a napról 1945. júniusi beszámolójában: „A ház vigasztalan képet tárt elénk: mindegyik lakást találat érte. Lakásomból a mélybe szakadt egy szoba, a lépcsőház és a lakás bejárata súlyos károkat szenvedett. A szomszéd házak, s egyáltalán az egész negyed szörnyű látványt nyújtott. A kiköltözésről kellett döntenem, mert innen lehetetlen volt kapcsolatot tartani és feladatokat teljesíteni. ”6 Elhatározta, hogy felköltözik a Várba a föld alatt húzódó Fővárosi Sebészeti Szükségkórházba, amelyet már akkor is mindenki Sziklakórháznak hívott. Beszámolója szerint kórházbeli szállása már elő volt készítve, tehát Born bizonyára felkészült a legrosszabb forgatókönyvre. A Sziklakórházzal minden valószínűség szerint már az ostromgyűrű bezárulta előtt felvehette a kapcsolatot, erre utal az is, hogy a kórház két orvosa számára védleveleket állított ki odaköltö- zése előtt7 8, továbbá együtt dolgozott Andrássy Ilona grófnővel, a Sziklakórház főápolónőjével is. így feltételezhető, hogy a létesítmény és Bőm között a kapcsolatot a grófnő tarthatta. A delegátus és a grófnő együttműködésének részleteire a későbbiek során visszatérek. Ahhoz, hogy Born folytatni tudja munkáját egy biztonságos helyszínt kellett keressen, amelynek a Sziklakórház teljes mértékben megfelelt. Új központja kiválasztásánál további szempont volt, hogy a minisztériumok, illetve a német és magyar főparancsnokságok közelében lehessen a személyes egyeztetések, tárgyalások könnyebb lebonyolítása érdekében. A földrajzi elhelyezkedés miatt is a Sziklakórház megfelelő helyszínnek bizonyult. Még a lakását ért támadás napján, 1944. december 30-án útra kelt. Erről így írt beszámolójában: „A gyalogút hosszú volt. Ember alig volt az utcán, melyet a légnyomás által letépett tetőcserepek, leszakított vezetékek borítottak. Égő leomlott házak jelezték az utat fel a régi budai várhoz. "s 4 Szita Szabolcs (szerk.): Friedrich Born magyarországi delegátus jelentése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Genjbe, 1945. június. Bp., Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Közép-Európai Regionális Küldöttsége, 2010. 6-20. 5 Szita, i. m. 35-36. 6 Idézi Szita, i. m. 36. Bom 1945 júniusában bizalmas beszámolót nyújtott be a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága genfi központja számára a magyarországi, 1944-1945. évi tapasztalatairól. A beszámolót magyar fordításban, magyarázó jegyzetekkel közli Szita, i. m. 24-95. Mint ahogy arra Szita is felhívja a figyelmet Born jelentése „helyenként nyers, esetenként kisebb tévedésektől, ismétlésektől sem mentes. ” (Szita, i. m. 20.) Forráskritikai szempontból azonban erőssége, hogy az eseményekről nem sokkal azok megtörténte után számolt be, szemben sok más visszaemlékezéssel, oral history interjúval, amelyek az 1944-1945-ös ostromot követően évtizedekkel később készültek. 7 Vö. dr. Steinert Gyula védlevele. Kelt: Bp., 1944. december 5.; dr. Seibriger András védlevele. Kelt: Bp., 1944. december 28. Sziklakórház, Gyűjtemény, Másolat. 8 Idézi Szita, i. m. 36.
