Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A nyíregyházi gettó egészségügye és az ideiglenes zsidó kórház
KÜHRNER É.: A nyíregyházi gettó egészségügye és az ideiglenes zsidó kórház 47 orvosaival, saját felszereléssel azonnal állítson fel kisegítő ideiglenes kórházakat. Ezek az orvosok fogják egyúttal ellátni a gyűjtőtábor egészségügyi szolgálatát is.”6 A mozgást és információáramlást korlátozó intézkedések miatt a kórház felállításának ügye végül a helyi Zsidó Tanácsra maradt. Egy április 18-án kelt aljegyzői feljegyzésből tudható, hogy helyszínéül először a Szarvas utcai zsinagóga és környéke jött szóba. Ez azonban viszonylag távol esett a gettótól. Valószínűsíthető, hogy ez okból végül a gettó területén lévő Kis tér 6. szám alatti ortodox zsinagóga körül létesült az ideiglenes zsidókórház, melyet Juhász István városi tiszti főorvos elképzelései szerint alakítottak ki. A templom nagytermébe kerültek a gyógyíthatatlanok, a magatehetetlenek és tbc-sek, egy irodahelyiségbe a köz- és önveszélyes elmebetegek. A mellette lévő 7 tantermes iskolában 3 női-, 3 férfi- és 1 szülészeti kórtermet terveztek, de volt iroda és fizikoterápiás helyiség, gyógyszertár és labor. Kórtermenként 10-15 főt helyezhettek el. A fertőző elkülönítő a közeli Keskeny közben volt. A templom 12 káddal és 2 nagyobb medencével rendelkező rituális fürdője lett a kórházi fürdő, ahova még 5 zuhanyt is felszereltek. A pincében volt a konyha és az élelmiszerraktár. A rituális vágóhídon száraz hőlégkamrát létesítettek a fertőtlenítéshez, mely kapacitását időnként mobil gőzfertőtlenítővel növelték. A gyógyítás feltételeinek megteremtése nem lehetett egyszerű feladat, hiszen a város orvosi rendelőit a német hadsereg ekkorra már kifosztotta. A zsidó orvosok kb. negyedének a gettó területen volt rendelője, így valószínűleg ezek eszközei jelentették a kórházi felszerelés bázisát, melyet kiegészítettek a helyi Blumberg cégtől vásárolt felszerelésekkel (pl. vizsgáló- asztal, vérnyomásmérő, fonendoszkóp, reflexkalapács, gégetükör, fecskendők, injekciós tűk, labor eszközök). A kórház felszerelését leginkább a gettó bezárása után készült leltárjegyzékekből rekonstruálhatjuk. Ez alapján kijelenthető, hogy rendelkeztek sterilizátorral, centrifugával, hűtővel, mikroszkóppal. Elmondható, hogy felkészültek nőgyógyászati és szülészeti beavatkozásokra (curette kanál), újszülöttek ellátására (köldökcsat, gyermekmérleg, tejfoko- ló), de kisebb sebészeti beavatkozásokra is (sebkampó, fogók, csipeszek, szikék, golyófogó, szemészeti kés, sebészeti anyagok stb.). A gyógyszertárban gyógyszerkészítésre alkalmas eszközök (dörzscsésze, tégelyek, mérlegek, szűrőpapírok), gyógyszeralapanyagok és általánosan használt medicinák is rendelkezésre álltak (pl. kinin, ricinusolaj, kálium-permanganát, Vaselin, Lysoform, Karlsbadi só, Phenolphtalein, Ultraseptyl), amelyeket szükség szerint újabb vásárolásokkal pótoltak. Gyógyszerrendelés gyógyszerrendelő könyvvel történt, és a tisztiorvos jóváhagyása után lehet kiváltani azokat a Fejér-patikából, a Zsidó Tanács kontójára. A gyógyszerekkel és fertőtlenítő anyagokkal takarékoskodni kellett és szigorúan el kell számolni velük. A gettó kiürítése után fokozatosan elnéptelenedett a kórház. A május 29-i orvosi jelentés szerint a volt Keskeny közi járványkórház lett üres, a falait már meszelték. Május 31-én az iskola 5. számú ún. fertőző kórterme is kiürült és kifertőtlenítették, a lefertőtlenített betegeket elköltöztették onnan. A városból és a környékén lévő gyűjtőtáborokból június 5-re elszállították valamennyi zsidó lakót és a zsidókórház végleg bezárt. 6 http://regi.sofar.hu/hu/node/13271 (letöltve: 2015. július 30.) 1944.04.07. A Belügyminisztérium bizalmas rendelete a zsidók gyűjtő-táborokba való szállításáról.
