Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A nyíregyházi gettó egészségügye és az ideiglenes zsidó kórház
48 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) A kórház működése A gettókórház az állandó kórházakban kialakult szisztéma szerint állt fel. Vezetője a kórházvezető volt, dr. Gergely Imre személyében, akit négy, a gyógykezelést és beteglátogatást végző beosztott orvos segített. A kórház vezetője már április 27-én kérte, hogy engedélyezzék az akkor már gettóban lakó 5 orvos, 1 gyógyszerész és 1 kórházi tiszt szabad mozgását feladatuk ellátása érdekében. A gettó lakóinak szaporodásával, egyre több orvos került be és megnőtt a kórház egészségügyi személyzete is. Ekkor már volt konzultáns- és állandó kórházi ügyeletes orvos-helyettes is, két nagy megbecsültségnek örvendő idős doktor személyében. Ketten dolgoztak a járvány kórházban és külön orvosa lett a fertőtlenítőnek. A betegek zsidókórházi felvételét a tisztiorvos engedélyezte. A páciensek ott csak rövid ideig tartózkodhattak, hogy mihamarabb átengedjék helyüket az újabb kezelésre szorulóknak. Ezért előfordult, hogy a súlyos betegek több alkalommal is felvételre kerültek. Ameny- nyiben nem volt megoldható egy beteg gettó kórházi kezelése (pl. bonyolult műtét), akkor a tisztiorvos engedélyével a helyi Szabolcs vármegyei Erzsébet Közkórházba szállították a pácienst, ahonnan 2-3 nap múlva visszakerült ápolásra a zsidó kórházba. A zsidókórházi élelmezés A kórház élelmezését is a Zsidó Tanácsnak kellett megoldani. A korlátozott lehetőségek miatt a táplálkozás egyhangú és tápanyagszegény volt. A május 10.-június 1. közötti időszakból 19 napi menüről (reggeli-ebéd-vacsora) vannak adataink, köztük található 16 diétás menü is, mely többnyire krumplipüré, vagy pirított dara volt. A rendelkezésünkre álló összesen 102 „ételsorban” mindössze egyszer fordult elő hús és egyszer húsleves említése. Reggelire többnyire teát és levest kaptak a kórház lakói rántott-, köménymag- vagy vajleves formájában. Az ebéd az esetek több mint felében két fogásból állt. Tízféle levesről 3-3 féle főzelékről, tésztaféléről és burgonyás ételről van információnk. A levesek többnyire valamilyen rántás alapú (köménymag, rántott, paradicsom) levesek voltak, de előfordult egyszer-egyszer krumpli, bab, gersli, zöldség, borsó- pörköltleves és egy alkalommal húsleves is. Fellelhető az étlapon zöld- és szemesbab-, borsó-, spenót és paradicsomos káposzta főzelék és tésztaféle, dióval és mákkal dúsítva és egyszer aranygaluska formájában. Legtöbbször burgonyás étel szerepelt az étlapokon, többször paprikás, paradicsomos és hagymás krumpli változatban. Vacsorára többnyire a déli maradékot kapták a kórház lakói. A kórház forgalma A vészkorszakról valló levéltári irat-együttes két értékes forrása a már említett orvosi jelentések sorozata7 és a betegek kórtermi elhelyezéséről informáló iskolai vonalas füzet. Ez utóbbiban datálatlanul, de utólag megállapíthatóan az 1944. április 28. - májusi 5. közötti időszakban jegyezték fel a páciensek adatait a diagnózis megjelölésével. A két forrás összevetése és elemzése után megállapítható, hogy a kórházban fennállásának 35 napja alatt a betegforgalom 3448 fő volt, 2083 nő és 1365 férfi. Ez átlagosan naponta 7 Május 17-ről nem maradt feljegyzés
