Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A nyíregyházi gettó egészségügye és az ideiglenes zsidó kórház
46 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) A gettó és gyűjtőtáborok egészségügyét a városi tisztiorvossal együttműködve az orvosfőnök szervezte, utóbbi, egy hittársai sorsában osztozó nagy tapasztalatú orvos volt. Május 4-ig Róth Izsó töltötte be az orvosfőnöki posztot, majd utána Breider Kálmán. Az orvosfőnök feladata a gyógyításon, az irányításon kívül jelentések készítése is volt a Városi Tisztiorvosi Hivatal számára. Minden nap délelőtt 9-ig az Orvosi jelentésben statisztikai adatokat kellett szolgáltatni a gettóban bekövetkezett előző napi születésekről, halálozásokról, a fertőző megbetegedésekről, a köztisztaság állapotáról, a tetvesség alakulásáról, a fertőtlenítésről és minden egyéb közegészségügyileg fontos dologról. Demográfiai adatok Ezekből tudható, hogy 32 halálozás történt a gettóban és a gyűjtőtáborokban, közülük 9 fő a gettó kórházában hunyt el. A halottkémlelést az illetékes városi orvos végezte, majd a halottat a zsidó temetőbe szállították. Az elhunytakk többnyire idős beteg emberek voltak, átlag életkoruk 64 év volt a fél éves csecsemőtől a 92 éves aggastyánig. A leggyakoribb halálokok 10 fő esetében szív- és érrendszeri betegség vagy agyvérzés, 8 esetben végelgyengülés, 5 esetben rák, 2 esetben tüdőgyulladás voltak, mely utóbbi a legifjabb és legidősebb személy halálát is okozta. Az elhunytak többsége - 22 fő - férfi volt. Az iratok azt is elárulják, hogy a gettó fennállásának jó egy hónapja alatt 10 gyermek jött a világra, közülük 3 valószínűleg már holtan, mivel a nevükről említés sem történt. A források vallanak arról is, hogy május 10-11 között megnövekedett mind az abortálások (4), mind a halálozások (9) száma, mely a gettó kiürítésével együtt járó fokozott stresszel és brutalitással hozható összefüggésbe. Ugyancsak naponta készítette az orvosfőnök a Kórházi jelentéseket, melyekben a kórházi forgalomról adott számot, az újonnan felvett személyek nevének, korának és diagnózisának feltüntetésével. Ezek az 1944. április 28.-június 1. között eltelt 35 napban készült jelentések a kései kutatás fontos forrásai. Az iratok a gettó felállításának első időszakában részletes adatokat tartalmaznak, melyek május 15-től, bizonyára az események hatására, összecsa- pottá válnak, közléseikben a gépiesség, rutinszerűség érződik, míg május 20. után már csak számadatok és 1-2 szavas közlések jelennek meg bennük. A fennmaradt egészségügyi iratok külalakjukkal és stílusukkal is jól tükrözik a gettóba zárt zsidóságnak a bizakodástól a reménytelenség felé haladó lelki állapotát. Az ideiglenes zsidó kórház A kényszerlakhelyre telepített több ezer ember között számos olyan beteg vagy tartós ápolásra szoruló is előfordult, akiknek meg kellett oldani a gyógyítását, ápolását esetleges elkülönítését. Ezért elkerülhetetlenné vált egy ideiglenes kórház létrehozása.5 Erre gondoltak a központi szervek is, hiszen a belügyminiszter 6163/1944 rés. számú rendeletében 1944. 04. 7-én az alábbiak szerint rendelkezett: ,yt Budapesten székelő Zsidó Központi Tanácsot kötelezem, arra hogy Nyíregyházán, Ungváron, Munkácson és Máramarosszigeten saját 5 Megjegyzendő, hogy Nyíregyházán már 1918 óta napirenden volt egy állandó zsidó kórház létesítése az végül nem készült el.
