Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)

TANULMÁNYOK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna—Benke Tibor: A homeopátia fogadtatása a magyar egyház(i)ak körében a 19-20. században

BENKÉNÉ JENŐFFY Zs. - BENKE I: A homeopátia fogadtatása

37

lásának tekinti, hiszen a 19. század végére, ahogyan erre már utaltunk, a hazai hasonszenvi gyógyítás válságba került, sorra szűntek meg a homeopátiás intézmények, kórházi osztályok, zsákutcába futott a homeopátia egyetemi oktatása is: „kialvófélben van az egész ügy..."n - ahogyan Almási Balogh Tihamér hasonszenvi orvos fogalmazott 1904-ben. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a királyhelmeci intézmény az előbb említett nehézségek ellenére még 1909-ben is működött 5 kórteremmel.38 39

Samassa Józsefi 828-1912) bíboros, egri érsek (Bartakovics Béla utódja) homeopátiával való kapcsolatáról Jósa András életrajzában olvashatunk.40 A történet 1873-ban játszódik, amikor a könyv megfogalmazása szerint Samassa még a homeopátia apostola volt, később azonban teljesen kiábrándult belőle. Jósa András főorvos már ekkor is köztudottan homeopátia-ellenes volt. A könyv e két nagymüveltségű úr éles, ám rendkívül szellemes szópárbaját örökíti meg a hasonszenvi gyógyászattal kapcsolatban, amelynek apropóját az akkor felállított második orvosegyetemi homeopátiás tanszék adta.

Bíró László (1806-1872) nevével még mint Hám János szatmári püspök oldalkanonokja- ként találkozunk. Hám püspök életrajzában olvashatjuk, hogy „az orvosi tudománynyal (ho- moeopathia) is foglalkozó Biró kanonok rábeszélésének sikerült a komolyan beteg püspököt ágyba fektetni. ”41 Bíró László 1867-től halálig, 1872-ig szatmári püspök volt.

Meszlényi Gyula (1832-1905) ugyancsak szatmári püspök szintén alkalmazta a homeopátiát, sőt rendszeres olvasója volt a Homeopátia Szakközlönyének. Az 1895. márciusi szám közlemény rovatában a következőt találhatjuk:,, M. Gy. püspök úrnak, Szatmár. Méltóságodnak azt az óhajtását, hogy nagyobb betűket használjunk, legnagyobb sajnálkozásunkra, nem teljesíthetjük... ”42

Starhemberg Emánuel győri kanonokra is található hivatkozás a szakirodalomban, ugyanis segítette homeopata orvossá válását Bakody Józsefnek (1795-1845).43

Hofhauser István (1866-1927) homeopata volt a háziorvosa a Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök által alapított, az irgalmas nővérek által vezetett pesti Ranolder Intézetnek, valamint a lazaristák (missziós papok) pesti rendházának.44 45 Ez a tény azért is különösen figyelemreméltó, mivel ez az időszak már a homeopátia hazai hanyatlásának idejére tehető.

Ahogyan már többször utalást tettünk rá, nem csak a magas rangú egyházi személyek, hanem a vidéki lelkipásztorkodó papság is aktívan kivette részét az új gyógymód terjesztésében. A következő részben erre hozunk néhány példát.

Stanke Leánder József (1800-1855) pannonhalmi bencés sok betegséget meggyógyított a „homeopathikus orvoskodás által".45 Hatszáz oldalnyi kézirata maradt fenn egy tervezett magyar-német hasonszenvi kézikönyvből, amely jól jelzi, hogy az egyébként filozófiát és hittudományi tárgyakat előadó egyetemi tanár milyen mélységben ásta bele magát mind a gyakorlat, mind az elmélet szintjén a hasonszenvi gyógyászatba.

38 i. m. 94.

39 uo.

40 Jósa J.: Dr. Jósa András (1834-1918) és elődei. Miskolc, Ludvig Nyomda, 1934. 141-143.

41 Irsik F.: Boldog emlékű Hám János, szatmári püspök élete. Szatmár, ázmány-Sajtó, [1894] 99.

42 A Homeopátia Szakközlönye 1895. március 76.

43 Kölnéi L. (2008)

44 Kóczián M. - Kölnéi L. (2003) 96-97.

45 Tevékenysége bővebben: Sörös P. (szerk.): A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Története 6/B. kötet.

Bp., Stephaneum Nyomda, 1916. 342-343.