Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna—Benke Tibor: A homeopátia fogadtatása a magyar egyház(i)ak körében a 19-20. században
38 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) Sokszor találkozhatunk papok, lelkészek nevével a homeopátiás lapok hasábjain, rendszerint a levelező rovatban. Kutatásaink során a következő darabokra találtunk. Az 1877-1879. között működő Egészségi és Hasonszenvi Közlöny (a továbbiakban Közlönyként is utalunk rá) 1877. március 16-i számában egy katolikus és egy református paptól érkezett levél is található. „Sz. J. plébános”46 Fertőszentmiklósról például ezt írja: ,,[■■■] örömmel vettem tudomást a hasonszenvi gyógymód apostolainak az emberiség valódi javára megindított ezen örvendetes mozgalmáról, s legelső óhajom az, hogy a Magyar hasonszenvi ügypártolók társulata [...] a szenvedő emberiség üdvére minél sikeresebben működhessék. E czélra tehetségem szerint közreműködni nemcsak rokonszenvből, de emberbaráti s keresztény szempontból is szent kötelességemnek tartom [...] ”47 „T. D.” református lelkész levele igazi apostoli lelkűiéiről vall, egyben lenyomatát adja az 1876-os közegészségügyi törvény (XIV. tv.) hatásainak, amelynek 52. §-a szerint „orvosi gyakorlatra nem jogosított egyéneknek betegeket keresetképen gyógykezelni és díjazás mellett gyógyszereket rendelni tilos. ” Mindezek a következőképpen jelentek meg a lelkész életében: „Tizenöt éve, hogy [...] tanulmányozom a hasonszenvi gyógymódot, minek folytán Isten segítségével vidékünkön 16 község lakóit megnyertem a homöopathiának [■■■], azonban az 1876. évi közegészségügyi törvényre hivatkozva a „megyei alispáni hivatal [...] a hasonszenvi gyógyításról teljesen - különben közrendőrileg kiszabandó büntetés terhe alatt eltiltott. ”48 A szerkesztőségi válaszból kiderül, hogy más egyháziakat is hasonlóan büntettek. Ugyanezen lap 1877. november 30-i számában ismét találunk egy levelet Szalay Józseftől „Hogyan gyógyítom hasonszenvileg a váltólázat” címmel. Míg első levelének keltezésekor sejtelmesen még csak a „F. Szt. M.” rövidítést és az ,JSz. J.” plébános formulát alkalmazta, addig újabb üzenetében már teljesen kiírta a ,JFertő-Szent-Miklós" helynevet és aláírását is bővebbre vette: Sz... József plébánosként. Levelében megosztja évtizedes tapasztalatait, miszerint az allopátiás orvosokat is ő látta el homeopátiás tanácsokkal a „hideglelősek” gyógyítása terén.49 Továbblapozva a Közlöny számait, az 1878. január 16-i számban is találunk plébánosi levelet, amely jól mutatja a levelezési rovat népszerűségét. Sárossy István Dezső bodonos-pa- taki (Bihar vm.) plébános érdekes esetet írt le: „Egy beteg jött hozzám azt panaszolván, hogy tücsök ment fülébe és egy pár hét óta benne lakik és hogy esténkint hallja a lármáját is.”50 * A problémára homeopátiás szereket alkalmazott, de nem sok sikerrel, ezért tanácsért fordult a folyóirathoz. A szerkesztőség alapos kivizsgálást ajánlott és a beteg esetében idegrendszeri problémára gyanakodott. A Közlöny 1878. április 15-i számában „Egy e lapot járató ref. lelkész”5' tett fel kérdést a Dunántúlról a kövérség hasonszenvi gyógyításáról. Az Egészségi és Hasonszenvi Közlöny 1879-es megszűnése után - jelezve a homeopátia hazai válságát - tizenhat esztendeig nem volt önálló sajtója a gyógymódnak. Ezt az űrt töltöt46 A Magyar Katolikus Lexikon Fertőszentmiklós szócikke szerint ez időben Szalay József volt a plébános. 47 Egészségi és Hasonszenvi Közlöny 1877. március 16. 61-62. 48 i. m. 62-63. 49 i. m. 1877. november 30. 235. 50 i.m. 1878. január 16. 15-16. i. m. 1878. április 15. 54. 51
