Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna—Benke Tibor: A homeopátia fogadtatása a magyar egyház(i)ak körében a 19-20. században
34 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) Személyisége, stílusa viszont alapvetően nem volt túl megnyerő: harsány, gyakran már- már durva, tapintatlan megnyilatkozásairól volt közismert, számos anekdota maradt fenn róla. Ezek közül csak egy váci plébánossal történt beszélgetését idézzük: ,Argenti Döme doktor [...] váci polgár fene mérges egy ember volt, ráadásul igen hangosan beszélt, mit beszélt - kiabált; ez volt a rendes társalgási hangneme. Egy alkalommal a főtéren beszélgetésbe elegyedett a plébánossal, aki azt találta kérdezni tőle, hisz-e Istenben? Mire Argenti társalgási hangnemben — vagyis ordítva: - Mi a fenébe hinnék, ha nem az Istenben?!,r2a Példák a homeopátiás kórházak és az egyházak viszonyáról Magyarországon a homeopátia meghonosodásával az új gyógymódot alkalmazó egészségügyi intézmények is megnyitották kapuikat, ezek közül erős egyházi kapcsolataik miatt a gyöngyösi, a szatmári, a pesti Bethesda és Elisabethaneum kórházak alapításait tekintjük át. Az egyházi vonatkozások a gyöngyösi kórház esetében a legdokumentáltabbak, így részletesebben csak erről az intézményről írunk. I. Gyöngyös és a freskón megörökített hasonszenvi alapító orvos A gyöngyösi intézményt, amelyet a világ első homeopátiás kórházai között tartanak számon, 1838-ban alapította a kántortanítói családból származó Vezekényi (1865-ig Horner) István. Vezekényi alapításában 1856-től 1950-ig - hasonlóan a bécsi homeopátiás kórházhoz — a korabeli szóhasználat szerint szürke irgalmas nénék?\ azaz Szent Vince rendi apácák teljesítettek betegápolói szolgálatot. Vezekényi volt a Hasonszenvi Közlöny alapító-szerkesztője is, az 1864-1865-ben megjelent lapot az egyházi tulajdonú egri Érseki Lyceum Nyomdában nyomtatták. Vezekényi István ábrázolása irgalmasrendi ápolók körében a gyöngyösi kórházkápolna Zsillé Kálmán által 1938-ban készült freskóján. A kép forrása: Dezséri Bachó L. 1938. 166. 20 Tragor Ignác: Váci Vidámságok (1924) c. könyvét idézi Balázs K.: Katolikus anekdoták. Bp., Magánkiadás, 1990.61-62.
