Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna—Benke Tibor: A homeopátia fogadtatása a magyar egyház(i)ak körében a 19-20. században
35 BENKÉNÉ JENŐFFY Zs. - BENKE T: A homeopátia fogadtatása A gyöngyösi kórház alapításától kezdve mintegy öt évtizedig homeopátiás kórházként működött. Ezen időszak alatt mindössze az 1849-től kezdődő négy és fél évben volt allopát- iás igazgatója és berendezkedése az intézménynek, mivel Vezekényit a forradalmi kormány Pestre hívta, hogy a Ludovikában homeopátiás módszerekkel gyógyítson.21 Vezekényi 1887- ben idős korára való tekintettel nyugdíjba vonult, utódja, Koller János folyamatosan tért át az allopátiás gyógyításra.22 Nemcsak a város, Nagy János prépost-plébános és Faigei Pál gyöngyösi német káplán23 volt Vezekényi tevékeny segítője az alapításban és a gyarapításban,24 hanem Bartakovics Béla (1792-1873) egri érsek, valamint több magas rangú és egyszerű pap, plébános is. Bartakovics érsek a hasonszenvi kórház későbbi bővítését nagy adományokkal támogatta, és ahogyan a későbbiekben is láthatjuk, kiemelt figyelmével tüntette azt ki. A kórház történetírója jegyezte le a következő sorokat: ,,[a krónikásnak] meg kell állnia egy pillanatra, hogy olvasói előtt rámutasson arra a kimagasló szerepre, amelyet a katolikus papság, élén az egri érsekkel, a kórház történetében betöltött. ”25 Rendelkezésünkre áll a vincés nővérek 1856. novemberi 9-i letelepedésére rendezett ünnepség és a kórház kis imakápolnájának felszentelésének krónikája a már említett Faigei Pál tollából, aki ekkor már baconádi plébános volt, de visszatért szeretett kórházának e nagy ünnepére, amelyen megjelent Bartakovics Béla egri érsek is, aki „pénzerővel is igen szépen gyámolítá és segíté elő az intézetet”.26 A kápolna azonban kis méreténél fogva nehezen tudta ellátni a nővérek és a betegek szükségleteit, ezért gyűjtést indították egy nagyobb méretű helyiség kialakítása érdekében, amelyet szintén Bartakovics Béla egri érsek szentelt fel 1865. december 8-án. A kápolna néhány évtized múlva ismét bővítésre szorult, amely a kórház alapításának centenáriumi évében, 1938-ban valósult meg. Ekkor készült el Zsillé Kálmán festőművész mennyezeti freskója is, amelyet az akkori kórházigazgató, Wittner Sándor így ír le: „Nagyon áhítatot keltő a mennyezeten a Zsillé Kálmán által festett freskó, mely boldog emlékű Vezekényi Istvánt ábrázolja betegvizsgálás közben, segédkezvén neki a Szent Vince rendi irgalmas nővérek, kiket ő telepített be a kórházba, és kik alapítás óta folytatják áldozatos munkájukat. ”27Az új kápolna csupán tizenkét évig tölthette be funkcióját. 1950 júniusában felsőbb utasításra a kápolnát raktárrá alakították, a freskókat, díszítőfestéseket leverték.28 2. Szatmár A szatmárnémeti homeopátiás kórház története elválaszthatatlan Hám János (1781-1857) püspök tevékenységétől. A főpásztor működésének harminc éve alatt nemcsak székhelye felvirágoztatásáért, városiassá tételéért igyekezett, hanem kiemelt figyelmet fordított az oktatás 21 Kóczián M. - Kölnéi L.(2003) 82. 22 Varga S. (2001) 168-169. 23 Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 1891. Elektronikus változat, http://mek.oszk.hu/03600/03630/ Letöltve: 2015. 06. 11. Faigei Pál szócikk 24 Varga S.: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre. Mátrai Tanulmányok (1997) 239-260. 25 Dezséri Bachó L.: A gyöngyösi alapítványi közkórház története (1838-1938) Gyöngyös, 1938. 60. 26 Varga S. (1997)245. ou. i. m. 251. 27
