Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖNYVSZEMLE
198 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) rövidebb volt a gyógyszerkönyvnél, így több kéziratban is fennmaradt. E munka kiadására vállalkozott most a kitűnő magyar orientalista-turkológus Károly László, a mainzi egyetem fiatal professzora. A kötet a türk orvostudomány rövid történetét, a szerzőt, a művet és a kéziratokat bemutató bevezetővel indul, majd a kiadás technikai-szerkesztési elveiről kapunk sok hasznos információt. Ezután a kiadott mű forrásairól, a hátterében álló nedvkórtani rendszerről és orvosi alapelméletekről olvashatunk. A tanulmány három fő forrásaként Károly a görög-ró- mai-arab orvostudományt, a moszlim vallásos gyógyítást és a türk népi gyógyászatot jelöli meg. Külön fejezet foglalkozik a traktátusban található gyógy-anyagokkal, gyógyszerkeverékekkel és a használt noszológiai terminológiával. A bevezetőt alapos bibliográfia zárja. A kötet tartalmazza az eredeti kéziratok egyeztetett kritikai kiadását, azaz latin betűs átírását, illetve sűrűn lábjegyzeteit, kitűnően olvasható és könnyen érthető angol fordítását. A kiadást a szöveg átírásos szótára, és az eredeti kéziratok facsimiléi zárják. A traktátus szövege több szempontból is rendkívül érdekes: a néprajz, az orvostörténet, az orientalisztika, a nyelvészet és a botanikatörténet kutatóinak egyaránt sok-sok remek adattal szolgál, a magyarázatokból pedig szinte mindig választ kaphatunk kérdéseinkre. A hihetetlen alapossággal és irigylésre méltó tudással, nyelv- és tárgyismerettel összeállított kötet a nagy hagyományú magyar orientalisztikának és turkológiának is dicsőségére válhat. Magyar László András Kiss László: A jó palócok és tót atyafiak orvosai. Budapest, MATI, 2015. 166 p. A kötet szerzője a Felvidék orvostörténetének, tudománytörténetének értő és elkötelezett kutatója évtizedek óta. Különös érdeklődéssel tárja fel a történelmi Magyarország e régiójának szülötteire vonatkozó adatokat, életútjukat, munkásságukat. Törekvése, hogy lehetőleg olyan személyeket mutasson be, akikről eddig keveset, vagy jószerivel semmit sem tudott a szakmatörténet, ezzel is bizonyítva, alátámasztva a Felvidék tudománytörténeti örökségének értékét. A biográfiák - bár hallatlan precizitással rögzítenek minden adatot -, nem maradnak az orvos-életrajzok „száraz”, lexikális keretei között. Kiss László a helytörténeti, kultúrtörténeti hátteret is felvázolja, ezzel teszi teljessé a levéltári dokumentumokra, az adott orvos nehezen hozzáférhető írásaiból vett részletekre alapozott életrajzokat. A kiadvány huszonöt orvos-életrajzot tartalmaz, az olvasó tájékozódását a csatolt névmutató segíti. Kapronczay Katalin Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. (Kölesériana 3.) Szerk.: Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Kovács András. Kolozsvár, EME, 2016. 251 p. A 17-18. századi magyar peregrinusok tanulmányairól, az őket ért és munkásságuk további alakulását alapvetően meghatározó szellemi, filozófiai hatásokról - némi túlzással - könyvtárnyi irodalom szól. Egy-egy kiváló gondolkodó, kimagaslót alkotó tudós életművé-
