Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖNYVSZEMLE
KÖNYVSZEMLE 197 KÖNYVSZEMLE Benedek István: Semmelweis betegségéről és a semmelweisi tanok időszerűségéről. Készült a szerző születésének 100. és Semmelweis halálának 150.évfordulója tiszteletére. Függelék: A szerző orvosi és tudománytörténeti írásainak bibliográfiája. Sajtó alá rendezte és a bibliográfiai fejezetet összeállította Gazda István. Budapest, MATI, 2015. 279 p. A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában közreadott kötet nem csak „az anyák megmentőjének” de a közelmúlt egyik legaktívabb Semmelweis kutatójának, Benedek Istvánnak is emléket állít. Benedek István első Semmelweisszel kapcsolatos írása 1965-ben látott napvilágot, két évvel később került az olvasók kezébe a közel ötszáz oldal terjedelmű Semmelweis-monográfia, amely kétségtelenül új, modern kutatói szemlélet alapján közelítette meg Semmelweis életútját, a felfedezést, és tragikus halála körülményeit. Jelen kötetben két nagy tematikai egységbe csoportosítva kerültek közlésre Benedek István írásai: Semmelweis időszerűsége - Semmelweis betegségéről és haláláról (Utóbbi fejezetben megtalálhatók Zoltán Imre és Antall József e témában megjelent közleményei, nyilatkozatai is, a nevezetes Silló-Seidl György által konstruált „Semmelweis halála” elmélet kapcsán). Olvashatunk a kötetben első közlésként megjelent Benedek írást is. A kiadvány különösen értékes része - mint valamennyi MATI köteté - a bibliográfiai fejezet. Első része a kötetben idézett szakirodalmi források pontos jegyzéke, megjelenésük sorrendjében. Másodikként Benedek István orvosi és tudománytörténeti írásainak bibliográfiája, szintén időrendi felsorolásban. Mostani ismereteink szerint ez Benedek eddigi legteljesebb életmű bibliográfiája. Kapronczay Katalin Károly, László: A Turcic Medical Treatise from Islamic Central Asia: A Critical Edition of a Seventeenth-Century Chagatay Work by Subhän Quit Khan. Leiden-Boston, Brill, 2015. 452 p. Subhän Quii' Khan 1624 körül született az orosz hódítás elől menekülő csagatáj asztrak- hanidák híres dinasztiájának egyik utolsó leszármazottjaként. A család Transzoxiánában, Bokhara környékén telepedett le és fontos szerepet játszott az itteni (bokharai és balkhi) kánságok történetében. Hősünk 1681.ben lépett a bokharai trónra, amelyen 1702-ben bekövetkezett haláláig sikerült nehezen ugyan, ám megmaradnia. Subhän Quii' nem volt különösebben sikeres uralkodó, ám kétség kívül művelt, kiváló ember volt, támogatta művészeteket és a tudományt Különösen az orvostudomány érdekelte, orvosi könyvgyűjteményt, kórházat létesített, sőt ő maga is folytatott orvosi praxist. Mindemellett Niszání álnéven verseket is írt. Subhännak több orvosi műve is fennmaradt: perzsául egy gyógyszerkönyvet csagatájul pedig egy - a görög-arab nedvelméletre épített - orvosi tanácsadót hagyott hátra. Ez utóbbi sokkal
