Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
ADATTÁR - Tóth Mária: Patikaszerek, gyógymódok és áraik a Batthány család inventáriumának irataiból 1650-1654
156 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) A számlák tükrében a gyógymódok közül, a kor gyógyítási gyakorlatának megfelelően, a purgálás szerepel a legtöbbször. Különböző formátumban előforduló - por, folyadék, víz, ital, pirula, kenőcs-, kimondottan purgálásra szolgáló szerek is szerepelnek a nyugtákon. A purgálás mellett a klistélyozás és a borogatás alkalmazásáról olvashatunk még a legtöbbször. Azonban a kor másik két gyakori kezelési módozatával, az érvágással és a köpölyözéssel csak a fürdős számláján találkozunk.* 4 Ennek nagyon egyszerű oka volt: ezt a két műveletet általában a frirdős vagy a borbélymester végezte. A gyógykészítmények közül legtöbbször Mithridatot, kúpot, a mellkas fájdalmainak csillapítására szolgáló szereket, izzasztó Latwerget, édesmandula-olajat, Mannái, Julepei és Speciest, gyógynövénykeveréket írtak fel, amit önállóan vagy valamilyen készítményhez használtak fel (pl. kúphoz).5 A betegeknek legtöbbször egy kenőcsöt írtak fel, de nem írták, hogy mire szolgált. Ugyanígy többször előfordul, hogy nem nevezik meg a gyógykészítményt, csak a formáját: ital, por, olaj, folyadék, Latwerg, tapasz.6 A számlákon 2 féle balzsam, 34 féle gyógynövényből készült szer, 12 féle Latwerg vagy Latwerglein, 11 féle ásványi anyagból készült szer, 6 féle olaj, 3 féle pirula, 3 féle tapasz, 10 féle folyadék, 3 féle Säcklein, 21 féle kenőcs vagy Salblein, 5 féle Spiritus (szesz), 2 féle ópium már a régi korban nagyra becsült gyógyszer volt s különböző theriacák hatóanyagát képezte. Kazay Endre: Gyógyszerészeti lexikon, Az összes gyógyszerészeti tudományok enciklopédiája. Nagybánya, 1900. (továbbiakban: Gyógyszerészeti lexikon, i.m., 1900.) 3:377-383. Lythargyrum (lat.): ném. Silber Glet, ólomoxid. „Minden doktorságot csak ebből késértek ” — szemelvények a XVI-XVII. század magyar nyelvű orvosi kézikönyveiből. A szemelvényeket válogatta, az olvasatokat, a névmagyarázatokat készítette, az utószót írta Szlatky Mária. Bp., 1983. (továbbiakban: Minden Doktorságot, i.m., 1983.) 444. 4 Christier: ném. Klistier, lat. clysterium. A klistély vagy kiizma (a görög klyzein = kiöblíteni szóból) bélbeöntés, mely a belet kiüríti (tisztító kiizma), gyógyszereket adagol (gyógyszeres kiizma), vagy tápanyagokat visz be oda (tápáló kiizma). A szűkebb értelemben vett klistélynél a folyadékot egy fecskendővel, illetve egy toldalékkal ellátott hólyaggal nyomják a végbélnyíláson át a bélbe, a „beöntés”-nél viszont a beöntőfolyadékot egy magasabban elhelyezett tartályból csövön át vezetik be. A saját kezű beöntésre szolgáló klistélyfecskendő lényegében egy marhahólyagból áll, melyen két zárócsap van a beöntendő folyadék számára, amit tölcséren át öntenek bele. Duin, Nancy - Sutcliff, Jenny: Az orvoslás története. Az ősidőktől 2020-ig. Bp., 1993. (továbbiakban: Az orvoslás története, i.m., 1993.) 150. 155. Kövek (vese, hólyag) ellen, gyomorbántalmakra, fájdalomcsillapításra, kólikára, havi vérzésre, terhességre egyaránt alkalmazták. Schröder, Johann - Hoffmann, Friedrich - Koschwitz: Vollständige und Nutzreiche Apotheke. Nürnberg, 1693. Das LXXVIII. Capitel: Von den Säcklein. (továbbiakban: Vollständige, i.m., 1693.) 170-174. 5 Mithridat: lat. Mithridatium, lekvárféle gyógyszerkészítmény mérgezés ellen. Pápai Páriz Ferenc, Pax Corporis. Budapest, 1984. (továbbiakban: Pápai Páriz, i.m., 1984.) 481. Mithridatészről, Pontus királyáról elnevezett „csodagyógyszer”. Minden Doktorságot, i.m., 1983. 444. A préselt mandulaolaj (Oleum Amygdalarum) a 18. század végéig a patikák egyik legtöbbször elkészített olaja volt, főként kenőcsök alapanyagául szolgált. Sziget- váry, Ferenc: Schlossapotheken im südlichen Burgenland und in Westungam zur Zeit der Türkenkriege (16. - 17. Jahrhundert). In: Türkenkriege und Klainlandschafi II. Sozialer und Kultureller Wandel einer Region zur Zeit der Türkenkriege. Symposion im Rahmen der „ Schlaininger Gespräche “ vom 26.-30 September 1984 auf Burg Schlaining. Wissenschaftliche Arbeiten im Burgenland, Hrsg. R„ Kropf - W. Meyer, W, - Stadler, G.. Heft 73, 1986. (továbbiakban: Szigetváry, i.m., 1986.) 104. Manna', lat. Manna canellata- Dél-Európában a mannakőris kérgéből nyert édes ízű, kristályos állományú anyag; gyomortisztító; májbetegség ellen. Pápai Páriz, i.m., 1984. 72. Julep: julep, jülep, lat. Julapium: szirup, szörp, fűszeres, cukros orvosság. Pápai Páriz, i.m., 1984. 479. julapium: virágokból főzött illatos szirup Minden Doktorságot, i.m., 1983. 443. 6 Latwerg: Latwerge, gyümölcspép, lekvár, orvosság. Zimányi Vera: A pestisbetegség leírása és egyéb intézkedések a 17. század közepén a Batthyány birtokon. In: In memoriam Barta Gábor - Tanulmányok Barta Gábor emlékére, szerk. Lengvári István, Pécs, 1996. 287-288. Nyelet, lekvárszerű tömeg, növényi poroknak mézzel vagy gyümölcsízzel készített keveréke. Szilvaíz is lehet.
