Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
A FISCHER JAKAB EMLÉKÜLÉS ANYAGA - Kiss László: Ami az előadásokból kimaradt - Adalékok Fischer Jakab pozsonyi éveihez
A Fischer Jakab emlékülés anyaga 149 AMI AZ ELŐADÁSOKBÓL KIMARADT-ADALÉKOK FISCHER JAKAB POZSONYI ÉVEIHEZ KISS LÁSZLÓ 1865 augusztusában Pozsonyban tartották XI. vándorgyűlésüket a magyar orvosok és természetvizsgálók. E gyűlésen olvasta fel ifjabb Bene Ferenc, az akkor még külföldi tanulmányúján tartózkodó kollégája, Bolyó Károly Miként lehetne hazánk szegénysorsú elmebetegeit jutányosán s gyógyápolási szempontból czélszerűen elhelyezni? cimű előadását. Ebből idézünk: „Minden állam közmiveltségi hőmérője, ha szabad magamat ekként kifejezni, a betegek — 5 különösen az elmebetegekrőli általános gondoskodásban mutatkozik leginkább. “'9 Nos, a vándorgyűlés résztvevőinek módjukban állt e „közmiveltségi hőmérőt“ alkalmazni, hiszen meglátogathatták az egy évvel korábban, 1864-ben Pozsonyban megnyílt Országos Közkórház „elmeosztályát“. Mivel 1891-től majd ez lesz Fischer Jakab munkahelye, érdemes felidézni, milyen volt ez az osztály a kórház megnyitásakor. Kalauzunk Kanka Károly, az egykori országos szemész, a kórház „szemészi osztályának elsődorvosa“, aki a kórház orvosai által kiadott lap19 20 hasábjain mutatta be „az őrültek osztályát, „...az eredeti terv szerint az egész alsó részében az épületnek csak nehány dühös őrültek számára való szoba létezett, és nagyobbára, különféle raktároknak s a fürdőknek volt szánva. Azonban a későbbi terv szerint, miután a Nagyméltóságú m. Királyi Helytartótanács azt rendelé, hogy az épület 56 elmebeteg felvételére is alkalmaztassák, elhatároztatott, hogy ezen czélra a földszinalatti emelet legnagyobb része változtassék át. “2I így alakult ki a férfi betegek közös szobája, a „dühös és külön betegek szobái“ valamint a „csendes betegek nappali társalgási terme“. Az épület túlsó felén hasonló elrendezésben a „női osztály“, azzal a különbséggel, hogy a „nagy terem a felszerelési anyagok raktárának... van határozva“. A főépületből nyíló egyik ajtó „az őrültek osztályával közlekedik s a kertnek azon részébe vezet, mely számukra deszka falzattal a többitől el van különözve“22 23. A dolgozatban szereplő „táblás kimutatás“ szerint a kórház megnyitásától (1864.okt.29) 1864. dec. 31-ig 11 férfi és 7 női elmebeteget vettek fel, közülük 2 meghalt, vagyis az év végén 16 elmebeteg ápoltja volt csak a kórháznak. Összehasonlításként: a tárgyalt időszakban a belgyógyászati osztályra 110 (65 férfi, 45 nő), a bujakór és bőrbeteg osztályra 83 (21/62), a sebészi s szülészi osztályra 82 (31/51) a szemészi osztályra 33 (17/16), összesítve - az elmebetegekkel együtt - 326 (145/181) beteg került felvételre. A számokból kitűnik, ekkor még nem volt zsúfoltság az elmeosztályon... Kanka ismertetéséből kiderül, hogy az elmeosztálynak nem volt „elsődorvosa“: ,A bel- betegek s elmekórosok osztályát az igazgató-főorvos vállalá magára“22. Vagyis Fischer első elődje az a Déván Károly (1806 - 1889) lett, aki valószínűleg a Bécshez való hűségé19 Bolyó 113. 20 Kórházi Szemle 21 Kanka 9. 22 Kanka 7. 23 Kanka 4.
