Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
A FISCHER JAKAB EMLÉKÜLÉS ANYAGA - Baran Brigitta: Fischer Jakab igazságügyi pszichiátriai publikációs tevékenysége 1885-1920
142 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) A végrendelkező képesség megállapítására (neje kényszere alatt cselekedett-e) irányuló vizsgálat tapasztalatiról számolt be, amikor arra a megállapításra jutott, hogy „ ...épelméjű egyének is talán nem épen saját óhajuk szerint, családi kényszer alatt akárhányszor tesznek végrendelkezéseket... ” A forenzikus pszichiátriai témájú közleményeken kívül számos, a pszichiátria egyéb és az addiktológia területét érintő témákban is publikált. 1892. A neurasthenia (az idegrenyheség) címmel jelent meg monográfiája, majd 1904- ben a Gyógyászat A neurasthenia és a paralysis progressiva kezdő szakasza címmel közölte elmeorvosi értekezleten elhangzott előadását. 1891-ben Elmebajok a gyermekeknél című írásában „búkóros ”, „ mániákális”, gyerekek „ erkölcsi elmezavar” (moral insanity) eseteit ismertette. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIX. vándorgyűlésén Psychosisok szívbajoknál címmel tartott előadása publikációjában részletes szakirodalmi áttekintést (Farguhar- son, Leidesdorf, Koch, Kirchhoff, Scholz, Kraepelin, Krafft-Ebing, Arndt, Schule, Witkoxv- szky, D 'Astros, Mickle, Van Deventer, Voppelt, Hoffmann, Karrer, Benda-Konrád, Moravcsik, Purjesz, Salgó) követően saját vizsgálatát és esetét ismertette a témában. Az újabb álomhozó szerekről című, Kolozsváron, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlésen elhangzott előadásában, mely ismét a Gyógyászat hasábjain vált olvashatóvá, a Hypnal, Hedonal, Dormiol, Veronai összehasonlító gyógyszervizsgálatáról számolt be. Testi megbetegedések elmebetegeknél című cikkében a testi betegség és az elmebetegség egymásra hatását elemezte esteismertetésekkel. Az alkohol veszélyeiről és azok ellen való védekezésről című írásában az akkor 400 páholytagot számláló Good Templar-rená magyarországi működéséről tudósított. Az alkoholt ”humanus, hygieniai, és sociális ” problémaként definiálta, melyben elsősorban az állam, másodsorban a társadalom, és harmadsorban az egyén felelősségét hangsúlyozta. A Katonák mustrálása című írásában a szimulálás megtámogatásával szemben a súlyos testi betegségben szenvedők alkalmassá nyilvánításának jelenségéről osztotta meg gondolatait. Továbbgondolásra késztető írásai, a nehezen megítélhető, bonyolult igazságügyi pszichiátriai esetek részletes, irodalmi áttekintéssel bővített ismertetései egy évszázad távlatából is élvezetes és tanulságos olvasmányként szolgálnak a mai kor szakembere számára is. BRIGITTA BARAN MD, PhD lecturer baran.brigitta@med.semmelweis-univ.hu
