Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)

A FISCHER JAKAB EMLÉKÜLÉS ANYAGA - Pekařova, Katarina: Fischer Jakab és a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület

A Fischer Jakab emlékülés anyaga 143 FISCHER JAKAB ÉS A POZSONYI ORVOS -TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLET KATARINA PEKAROVÁ A Pozsonyi Orvos -Természettudományi Egyesület azon legjelentősebb regionális egyesü­letek közé tartozik, melyek a 19. század második felében, az előrehaladó ipari forradalom kísérő jelenségeként jöttek létre, amikor megnőtt a társadalmi érdeklődés a természettudo­mányok és az orvostudomány iránt. Az egyesületek egyes megyékben jelentős szakmai, mű­velődési és kommunikációs közösségeket hoztak létre. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület a 19. század második felének elején alakult meg, és csaknem 90 évig működött. Eredetileg 1856-ban természettudományi egyesü­letként jött létre, tagjainak többsége a Pozsonyi Akadémia és Pozsony középiskoláinak tanári karából került ki. Működése során azonban kiemelkedő szerephez jutott a helyi egészségügyi intézmények orvosi személyzete is, legfőképp az 1864-ben alapított országos közkórházé. Már nem sokkal az egyesület megalakulása után megmutatkozott, hogy az orvostudomány bonyolultsága miatt, az egyes orvosi kérdések nem tárgyalhatóak a természettudományi előa­dások keretében. Ezért 1859-ben önálló orvosi szakkört hoztak létre, amelynek tevékenysége idővel egyre nagyobb hangsúllyal bírt, s ez később az egyesület nevében is kifejezésre jutott. Az egyesület működése során néhányszor megváltoztatta alapszabályát, nevét, működésé­nek súlypontja is áthelyeződött, és átalakult az egyesület évkönyvének nyelve is. Ezek a változások a kor politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükrözték, és ter­mészetesen ezek mellett a város fejlődése is hatott az egyesületre. A változások ellenére az egyesület működése során teljesítette eredeti célkitűzéseit. Az egyesület tagjai támogatták a természettudományos kutatásokat, természettudományos gyűjteményeket és szakkönyvtárat hoztak létre, tudományos előadásokat szerveztek és kiadták az egyesület évkönyvét, amely hűen dokumentálta tevékenységüket. Az egyesület működése történetileg három fő korszakra osztható: az első az 1856-1892 évek közötti időt öleli föl, amikor az egyesület a Verein für Naturkunde zu Pressburg, ill. a Verein für Natur- und Heilkunde zu Preisburg néven működött. A második periódus az 1892- 1918 közötti időszak, amikor a Pozsonyi Orvos-természettudományi Egyesület, ill. Verein für Heil- und Naturkunde megnevezést használták, a harmadik korszak az 1918-1945 közötti időszak, amikor a neve az alábbi lett: Lekársko-prírodovedecky spolok v Bratislave (Verein für Heil- und Naturkunde). A második világháborút követően az egyesület megszűnt.1 Az egyesület vezetőségében több kiváló egyéniség is szerepelt, akik különböző tudo­mányágak jelentős képviselőinek számítottak, és nemcsak regionális, hanem magyarországi viszonylatban is. Közéjük tartozott Fischer Jakab, aki 1891-ben, harminc évesesen, fiatal orvosként jött Pozsonyba, ahol a helyi Országos Közkórház Elmegyógyászati Osztályának főorvosi állását nyerte el, amit addig a belgyógyászati osztály főorvosa vezetett. Fischer 1 Az egyesület történetéhez: Bokesová-Uherová, Mária: Bratislavsky lekársko-prirodovedny spolok (1856-19145). Bratislava, Vydavatel’stvo Slovenskej akadémie vied, 1958. 73

Next

/
Thumbnails
Contents