Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kicsi Sándor András: A denevér a magyar néphitben és népi gyógyászatban
118 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) (Jung 1982: 228; Jung Károly sok délvidéki haláljós állatot felsorol, nemcsak madarakat). Karancskesziről jegyezték le: "Este, amikor nyitva maradt az ablak, a denevér is beröpült, rámondták, hogy valakit elvisz a halál, berepült a denevér, akkor biztosan meghal valaki" (Fejős 1985: 251). Gyimesben is a halál közeledtét adja tudtul (Tankó 1996: 99), a Zoboral- ján is általában a halál, ritkábban a szerencse előjele, az egyik elbeszélő szerint “ a denevér a halálmadár testvére” (Virt 1989: 12). A moldvai Pusztinán a tulajdonképpeni halálmadár megjelenésén kívül a denevér röpködéséből is halálra gondoltak: "Liliáknak mondják nálunk, az a bőrmadár. Ha bement valaki sötét istállóba, vajh oda, ahol van az bőrmadár és belekapaszkodik a hajába az embernek az azt jelenti, hogy meg fog halni. Az hal meg, akibe belekapaszkodik” (Virt 1990: 133). Esetenként a denevér csak a betegséget jelzi előre (például Bosnyák 1977: 201). A denevér, mint az eddigi említettekből is kiderül, különböző folklór műfajokban jelenik meg. Egy további (a Miskolczitól idézettnél és annak variánsánál jóval egyszerűbb), először 1857-ben közölt találós kérdés: “Nappal nyugszik, éjjel csattog, bőr szárnyon jár?” (Vargha 2010a: 67, 591. §, 2010b: 116, 2282. §). Szintén további, bihari (érbogyoszlói) találós kérdés a denevérre: “Melyik madár szoptatja a fiókáját?” (Fábián 1994: 110). Hasonló találósok Kibédről: “Melyik madárfiadzik?”, “Melyik az a szárnyas állat, amelyik szoptat? ” (Ráduly 1990: 93). Egy további, szinte azonos találós a Sóvidékről: “Melyik szárnyas szoptat? ” (Gub 1996: 91). Már a müköltészetet képviseli Varga Ferencné találósa: “Ez az apró kis állat, Éjjelente vadászgat. Hártyás szárnyát kiterjesztve, Repdes élelmet keresve. Nappal alszik elrejtezve, Fejjel lefelé függesztve ” (1996: 65). A már említett denevércsalogatókon kívül a denevér olyan távoli műfajban is előfordulhat, mint a ráolvasás (például Pócs 1985: 591,42. §., sőt talán 1985: 593,43. §. 16-20). Kiss Áron gyűjtéséből két mondóka is vonatkozik erre az állatra. Az egyik így szól: “Bőr, bőr, bőregér, Büdös bogár az egér” (1891: 16). A másik: "Tündelevény, gyér elő! Itt a büdös szelelő! ” “A gyerekek azt hiszik, hogy ha a denevér után bojtorjánt dobnak, a hajukba ragad” (1891: 505). Ami a közmondásokat, szólásokat illeti, Margalits Ede a 19. század első feléből idézi: sem madár, sem egér ‘kétkulacsos’, Denevér szárnyakon ide-tova röpdös ‘Éjjel csatangol’, Este
