Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)

KÖZLEMÉNYEK - Kicsi Sándor András: A denevér a magyar néphitben és népi gyógyászatban

KICSI S.A.: A denevér a magyar néphitben és népi gyógyászatban

119

jár, mint a denevér ‘Fél a világosságtól’ (1896: 117). Nagyszalontán a denevér: sem madár, sem egér a kétszínű, határozatlan ember jellemzése (Vöő 2007: 71). A Drávaszögben az Úgy nézel ki, mint a denevér kifejezés értelme ‘ijesztő a külsőd’ (Lábadi 1986: 62).

A magyar irodalomban jelentős Ady Endre Öreg legények tánca című verse, az 1907 december végén megjelent Vér és arany kötet Az ős Kaján ciklusának első darabja, amelynek első versszaka a következő:

“Szent-György-nap éjén sipitók,

Nyugtalanok a denevérek:

Dohos várak ó termeiben Táncolnak az özvegy legények”

(idézi például Balogh 1976: 38, s elemzi is a verset, 1976: 39^47).

Sinka István Denevérek honfoglalása (1940) című hatalmas szimbolikus költeménye tulajdonképpen allegorikus eposz. A magyar Paranasszusról, a galambok és a denevérek harcáról szól, de a jelképek mögött a magyarság és az idegenek, az igazság és a hamisság, az örök jó és az örök rossz időtlen párviadala áll.

SÁNDOR ANDRÁS KICSI, MA ethnologist, linguist kicsis@freemail.hu