Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Petneházy Dezső—Fatula, Jurij: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egészségügyi szolgálata az első világháborúban
102 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) Az orvosi segítségnyújtás állomásai Az Osztrák-Magyar hadsereg minden harcoló alegységnél volt egy egészségügyi osztály, amely egy parancsnokból, négy gyógy szolgából és egy sebesült kereső katonából állt. A felszerelésükhöz tartozott 2 hordágy, 2 vájt-lábsín, vizes hordó és egy kötszeres táska. Bal karjukon fehér karszalagot viseltek, rajta vörös kereszttel. Orvosok által tartott egészségügyi képzésen vettek részt. Nagyon sokan közülük önfeláldozóan végezték munkájukat, nem törődve a veszélyekkel. Sajnos a hatalmas veszteségek miatt egyértelműen kevesen voltak. A korábbi háborúkhoz képest a sérültek, azon belül a súlyos sérültek száma, sokkal magasabb volt. A nagyszámú sebesült elszállításával a sebesültvivők nem tudtak megbirkózni, ezért néhány alakulatnál a sérültek hátra szállítására a katonazenészeket is befogták. Harc közben a sebesültek elsősorban önmaguk láthatták el sebeiket (önellátás), vagy baj- társaik siettek a segítségükre (társellátás), az egészségügyi alakulatok csak a harcok elcsen- desedésével közelíthették meg a harcteret. Az első kötés felhelyezését a katona, kötöző-csomagjának felhasználásával oldották meg. Minden katonánál két kötöző-csomag volt, de ezek kiterjedt sérülések esetén kevésnek bizonyultak. Az időben érkező elsősegélynyújtás hiánya ahhoz vezetett, hogy sok súlyosan sebesült katona halt meg a harcmezőn vérveszteség miatt, vagy fagyott meg a téli időszakban. A frontvonalak között rekedt, súlyosan sérült katonák sorsa tragikusan végződött. A sebesültek nyögése, majd a hullák szaga nyomasztóan hatott a katonák morális-pszichikai állapotára. A halottak eltemetése, különösen az előrenyomulás vagy visszavonulás közben, lehetetlen volt. A testek néhány napig feküdtek a harcmezőn, temetetlenül. Némi képet kaphatunk az elsősegélynyújtás első etapjáról - mely a sebesüléstől a kötöző állomásra kerülésig tartott - az egyik frontkórház statisztikai adataiból [4]. A sebesültek többsége (840 - 64,5%) saját lábán érkezett a kötözőhelyre, 463 katona (35,5%) hordágyon lett eljuttatva. A sebesüléstől az első kötés felhelyezéséig eltelt időt, a 2. sz. táblázat mutatja. 2.sz.táblázat. Az elsősegélynyújtás gyorsasága Az első kötés felhelyezéséig eltelt idő Sebesülések száma százalékban A sebesülés után azonnal 724 55,5 1 órán belül 220 16,9 1 és 12 óra között 264 20,3 12 és 24 óra között 53 4,1 24 óra elteltével 42 3,2 Összesen 1303 100
