Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Hat évtizede egy tudományterület szolgálatában: az Orvostörténeti Közlemények
6 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) mázták a folyóirat megindítását, és ennek érdekében konkrét lépéseket is tettek. Jaki Gyula (1898-1958) - szegedi sebészprofesszor, a valamivel később megalakított Orvostörténeti Szakcsoport első elnöke - személyesen járt el több kiadónál és nyomdánál, hogy a kiadvány várható költségeit felmérje. Ezután Palla Ákossal - a könyvtár vezetőjével - közösen kérvényt nyújtottak be az Egészségügyi Minisztériumhoz a lapalapítás engedélyezése és az anyagi támogatás érdekében. A kérés sikerrel járt, a minisztérium engedélyezte a lapalapítást, vállalta a kiadás költségeit, és Jaki Gyulát nevezte ki a szerkesztőbizottság elnökévé. A szerkesztőbizottság tagja lett Gortvay György, Daday András, Elekes György, Szodoray Lajos, Abádi Gyula, Némedi István és Hahn Géza, a lap gyakorlati szerkesztésével Palla Ákost bízták meg. A szervezés fontos része volt a példányszám meghatározása, illetve a külföldi orvostörténeti intézetek, könyvtárak, kiadók címlistájának összeállítása, hiszen a tervbe vett külföldi terjesztéshez is hatósági engedély kellett. A szerkesztőbizottság összetétele miatt azonban hamarosan feszültségek keletkeztek, mégpedig ideológiai alapon támadták egymást a tagok, Elekes György a minisztériumi személyek és a párt embereinek jelenlétét kifogásolta, a másik oldal pedig a „reakciósnak” titulált Elekes és Daday személyét nem tartotta kívánatosnak. Abban azonban megegyezésre jutottak, hogy a kiadvány elsősorban a Könyvtárban elhangzott, már a helyszínen megvitatott, és ennek megfelelően korrigált előadás-szövegeket közli, évente négy szám kiadását határozták el. Hosszas szervezés és előmunkálatok után 1955 őszén megjelent Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica) címmel a lap első száma. A beköszöntőt az akkori egészségügyi miniszter, Román Józsefi rta, megerősítve a beterjesztett terveket: „Az 1951-ben alapított Országos Orvostörténeti Könyvtárnak igen helyes és időszerű kezdeményezése volt, hogy az orvostörténelemmel foglalkozó kutatókat tömörítve, hónapról hónapra orvostörténeti előadások tartását rendszeresítette. Az egészségügyi kormányzat ...a félszázadik előadás megtartása után lehetővé tette, hogy ezek az előadások a nagy nyilvánosság előtt is ismertté válhassanak... " Az első szám közreadását megelőzően azonban újabb éles viták robbantak ki, mégpedig a folyóirat első tanulmányának kiválasztása miatt. Elekes György természetesnek vette, hogy az ő Avicenna hatása Magyarországon című tanulmánya lesz az induló folyóirat első közleménye, mivel a Könyvtárban elhangzott első előadást ő tartotta 1952. március 27- én, azonos címmel. A szerkesztőbizottság ugyan ígéretet tett erre vonatkozóan, de egyéb háttér indokokra hivatkozva mégis másként döntött, és Jáki Gyula: Sebészvizsga a XVIII. században c. írása - amely szintén elhangzott eladásként - került a kitüntetett helyre. A szerkesztőbizottság és Elekes közötti egyre kínosabb, személyeskedésektől sem mentes levelezés eredménye végül - minden békítő szándék ellenére is - az lett, hogy Elekes az elkövetkező években távol tartotta magát nem csak a laptól, de az intézettől, és az orvostörténeti társaságtól egyaránt. Mintegy két évtizeddel a sajnálatos „szakítás” után Antall József hívására ismét látogatta az Intézetet, az Orvostörténelmi Társaság üléseit, a Társaság 1975-ben Weszprémi emlékéremmel ismerte el korábbi értékes kutatásait, sok évtizedes érdemeit. A folyóirat megindulásának idejét illetően - összehasonlítva a tekintélyes külföldi orvostörténeti lapok alapítási évével - nagyon jó „középmezőnyben” vagyunk. A 20. század első felében indultak és ma is megjelennek: Sudhoffs Archiv — 1908, Bulletin of the History of Medicine (Baltimore) - 1927, Gesnerus - 1943, Journal of the History of Medicine - 1946.
