Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Hat évtizede egy tudományterület szolgálatában: az Orvostörténeti Közlemények
KAPRONCZAYKatalin: Hat évtizede egy tudományterület szolgálatában 7 A század második felében alapítottak: Acta Medicae Historia Patavina (Padova) - 1953, megszűnt 1993-ban. Orvostörténeti Közlemények - 1955, ma is megjelenik. Pagine di Storia della Medicina (Roma) - 1957, megszűnt 1973-ban. Rivista di Storia della Medicina (Roma) - 1957, Medicina e Historia (spanyol) - 1964. Clio Medica - 1966. megszűnt: 1993.- Medicina nei Secoli - 1966. Medizinhistorisches Journal - 1966. A környező „szocialista blokkban” egyedül a lengyeleknek van orvostörténeti folyóirata, az 1924-ben indított Archivum Historii Filozofii i Medycyny, nagy késéssel, nehézségek árán ma is megjelenik. Az Orvostörténeti Közlemények évtizedei A szerkesztés tényleges munkáját a Könyvtár négy munkatársa végezte. A terveknek megfelelően évi négy szám jelent meg, a lap kereskedelmi forgalomba nem került. Nem csupán a magyar orvostörténeti kutatások hivatalos, nyomtatott fóruma lett, de az Orvostörténeti Könyvtár állománygyarapításának legfontosabb eszköze is, hiszen az egyre növekvő számú hazai és külföldi cserepartnertől értékes folyóiratokat és könyveket kaptak érte. A könyvtár és a köré gyűlt kutatói kör aktivitását néhány számszerű adattal lehet alátámasztani. 1957. november 28-án hangzott el a 100. orvostörténeti előadás, amely alkalmat adott némi számvetésre, különös tekintettel a folyóiratra is. A lap leközölte az előadások jegyzékét, ennek alapján megállapítható, hogy azok jelentős része valóban nyomtatásban is megjelent. Természetesen számos előadás írásos változatát hiába keressük, feltehetően nem tudta a szerkesztőség megszerezni a kéziratokat (a fenti vitából eredően természetesen Elekes György előadásai, de sajnálatosan hiányzanak Herczegh Árpád előadásai, és más „nagy” kutató bizonyára értékes adatokat tartalmazó előadása is.) Ez az összegzés kitér a folyóirat segítségével létesített kapcsolatokra, dokumentumcserére is. A külföldi cserepartnerség nem csupán az akkor engedélyezett szocialista blokkra terjedt ki. Könyvtárak: National Library of Medicina (Washington), Bibliotheque Royale (Brüssszel), Karolinska Institute könyvtára (Stockholm), Wellcome Historical Medical Library (London), Institut für Gesch. der Med. (Bécs), a római egyetemi könyvtár. Lapkiadók, szerkesztőségek: - Journal of the History of Medicine (New Haven), Koroth (Jerusalem), Revue Internationale d’Acupuncture (Párizs), Revue d’Histoire de la Medicine Hebraique (Párizs) stb., a felsorolás kétségkívül tiszteletreméltó, különösképp, ha az 1957-es évszámot vesszük figyelembe. Kezdetben zömmel magyar nyelvű írások jelentek meg, de minden tanulmányt német orosz, angol és francia nyelvű összefoglalóval láttak el, majd fokozatosan helyet kaptak az idegen nyelvű közlemények is (német, francia, orosz). A fontosnak tartott írások gyakorta teljes terjedelemben több nyelven jelentek meg (magyar, német, francia angol, orosz). Az Orvostörténelmi Társaság előtt elhangzott előadások publikálásán túlmenően egyre bővült a tanulmányok köre és a szerzői gárda, a környező országok „engedélyezett” kutatóinak írásaival (felvidéki és erdélyi magyar orvostörténészek), de a 60-as évek második felének köteteiben már olvashatjuk a bécsi Erna Lesky, a heidelbergi Erich Podach, a lipcsei Dieter Tutzke, sőt a francia Jean Charles Sowmia professzornak, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság elnökének a tanulmányát is. A közlemények színvonalára minden tekintetben gondosan ügyelt a szerkesztőség, csak a korábban, más kiadványban még meg nem jelent írások kerülhettek közlésre, szigorú szakmai lektorálás után. Erre a szempontra ma is felhívjuk a szerzők figyelmét, a megjelenésnek ma is ez a feltétele.
