Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)
KAPRONCZAYKatalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában 37 Ezután számba vette mindazokat a Semmelweis kortársakat és az 1860-1880 között munkálkodó tudósokat, akik szülészettörténeti vagy aszepszis-elméleti könyveikben egyetlen szóval sem említették Semmelweist és korszakos felfedezését. Több példát hozott fel arra is, amikor téves összefüggéseket állapítottak meg a felfedezéssel kapcsolatban. Az olasz szak- irodalom elemzése során hasonló eredményre jutott: a legjelentősebb összefoglaló kiadványokban nem szerepelt Semmelweis neve, senki sem fordította le az Aetiologiát olaszra. Az első méltó és valósághű Semmelweis megemlékezést Emilio Fasola ( ? -1892) firenzei professzor 1883-as közleményében találta Guzzoni.32 A félreismerésre és félremagyarázásra is talált példát az olasz szaksajtóban. Heinrich Fritsch (1844-1915) könyvének 1884-es megjelenése után a Gazzetta degli Ospedali 1886-os évfolyamában egy ismeretlen - magát csak monogramjával jelző - szerző a semmelweisi felfedezés lényegét elferdítette. Semmelweis érdemét mindössze a kézmosásban és a műszerek fertőtlenítésében jelölte meg. A több évtizedes elhallgatás, majd a félreértések és félremagyarázások késztették Guz- zonit arra, hogy Semmelweis tanait a maguk teljességében ismertesse, és minden fórumot felhasználjon annak érdekében, hogy igazságot szolgáltasson a tudománytörténet-írásban Semmelweisnek a méltatlan mellőzés és a feledés évtizedei után. „Tiszteletet Semmelweisnek”- írta szenvedéllyel Guzzoni, majd így folytatta: „A harc, amelyet az élőkért vívott, folytatódott halála után is, de ma már talán befejeződött, hiszen már megkapja fáradozásaiért az őt megillető — bár késői elismerést ... Fontos, hogy a hallgatók megismerjék Semmelweis nevét, annak a nevét, aki a tudomány apostola, a szülészet világító fénysugara és az emberiség igazi jótevője volt. ”33 Elmondta, hogy nincs olyan ünnepi alkalom a klinikán, illetve a bábaképző életében, amikor ne hangzana el Semmelweis neve. A Semmelweisről szóló írás második kiadásában büszkén számolt be Guzzoni arról, hogy Cagliariban a klinika fertőtlenítő terme - az ő javaslatára - Semmelweis nevét viseli és a klinika udvarán Semmelweis mellszobra áll. Messinában a bábaképző egyik előadótermét nevezték el Semmelweisről, az egyetem aulájában pedig el van helyezve Semmelweis portréja.34 1892-ben a magyar orvosi kar és a Budapesti Királyi Orvosegyesület felhívására létrehozott nemzetközi bizottság azt a célt tűzte ki, hogy méltó emléket állítsanak Semmelweisnek. Köztéri szobor állítása, nemzetközi Semmelweis ösztöndíj, Semmelweis földi maradványainak méltó módon való eltemetése, szülőházának emléktáblával való megjelölése, műveinek magyar- és németnyelvű kiadása szerepelt a feladatok között, mindehhez az anyagi alapot nemzetközi gyűjtés útján kívánták biztosítani. A nemzetközi bizottságban négy olasz tag tevékenykedett, az eddig elmondottak alapján csupa ismerős: Luigi Maria Bossi (Genova), Giovanni Calderini (Parma), Ercole Federico Fabbri (Modena) és Guzzoni degli Ancarani, aki ekkor éppen Messinában dolgozott. A mintegy 18 éves szervező munka végeredményeként csupán a szobor és az emléktábla állítása vált valóra. A nagyszabású szobor- és emléktábla-avató ünnepségsorozatra 1906 szeptemberében került sor. A népes olasz delegációban Guzzoni több egyetem és tudományos 32 Fasola , Emesto: Del brivido consecutivo alle irrigazioni intrauterine nei processi puerperali. Annali di ostetri- cia, ginecologia epediatria. 5 (1883) 238. - Contributo alia microbiologia lochiale. Annali di ostelricia, ginecolo- gia e pediatria. 7 (1885) 262-263. 33 Guzzoni degli Ancarani,: i.m. 8. 34 E közlés még megtalálható: Guzzoni degli Ancarani: Arturo: L’Italia ostetrica. Catania, Di Mattéi, 1902. 41.,95.
