Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)
KAPRONCZAYKatalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában 31 cepteket is közölt. A karbolsavat Lemaire sosem használta hígítás nélkül, és általában csak néhány cseppnyit alkalmazott.6 Úgy tűnik tehát, hogy Bottini számára a feladat a már ismertek kiegészítése, a további kutatás és a tényleges sebészeti-műtéti alkalmazás kidolgozása volt, amelyben a mikroszkópos vizsgálódásai során látottak segítették. Tanulmányában szemléletesen leírta, ahogyan a műszer nagyításában látta a baktériumok és vibriók nyüzsgő milliárdjait a gennyedt vérsejtek körül, amint szaporodnak a penicillium glaucum buján tenyésző spóráival egyetemben. Ezen élősködő törzsek örvénylő mozgással felfalják az élő alkotóelemeket, mindeközben a gyulladt, gennyes sejtek szaporodását elősegítik. A karbolsav azonban gyorsan elpusztította az élősködőket, megállította a gennyképződést, csökkentve a gyulladást. A kísérletek során lehetősége nyílt a gennyedési folyamat létrejöttének, majd a karbolsav hatásának megfigyelésére. Mindez a többszöri ismétlés során is azonos eredménnyel zárult, bizonyítva Bottini számára a karbolsav ilyen célra való alkalmasságát. Bottini az 1863 és 1866 közötti években több mint 600 (egészen pontosan 680) operált betegnél alkalmazta a karbolsavas sebfertőtlenítést. A karbolsavat nem használta ő sem hígítatlanul, általában az esetek súlyosságától, milyenségétől függően hígított, olajos keveréket alkalmazott. Rendkívül tüzetes műtéti esetleírásokkal támasztja alá a karbolsav sebfertőtlenítőként való használatának eredményességét. A hasi és mellkasi sebészet valamennyi lehetséges területén sikeresnek bizonyult az eljárás, a mindkét nembeli és legkülönbözőbb életkorú betegek között gyomor-, bél-, urológiai-, és nőgyógyászati megbetegedésekkel operáltak egyaránt voltak, számos igen súlyos daganatos esetet is leírt, természetesen nem hiányoztak a nyelőcső műtétek, hiszen Bottini később nagy elismerést szerzett a laryng-operációi újszerű sebészeti technikájával. Bottini ezután a karbolsavas műtéti fertőtlenítést bevezette klinikáján, annak ellenére, hogy közleménye nem keltette fel kortársai - sem honfitársai, sem külhoni kollégái - érdeklődését, nem keltett visszhangot szakmai körökben. 1867-ben jelent meg a Lancet c. folyóirat hasábjain Joseph Lister (1827-1912) cikke,7 amely kétéves tapasztalatait összegezte. Pasteur kutatásaira támaszkodva kívánta a sebek gennyedését, elfertőződését elhárítani, erre a célra ő is karbolsavat alkalmazott. A sebeket fertőtlenítőszerrel átitatott kötéssel fedte le. A közleményben tíz - elsősorban baleseti sérülésre visszavezethető - esetet ismertetett, kilenc teljes gyógyulással végződött, csak egy betegnél volt szükség a sérült végtag amputálására. Az első időszakban Lister hígítás nélküli karbolsavat használt, később a 3%-os oldatot tartotta a leginkább megfelelőnek. A levegő fertőtlenítésére karbolsavas sprayt használt. Antiszeptikus eljárásán 1865-től dolgozott, a leírt esetek száma jóval alatta maradt a Bottini által közöltekkel. A sebészek azonban mégis Lister írására figyeltek fel, és nevét hamarosan az antiszeptikus módszer felfedezőjeként emlegették Európa szerte, Olaszországban éppúgy, mint Magyarországon, elhallgatva mind Semmelweis, mind Bottini nevét, eredményeit. Az okot Bottini esetében arra vezették vissza 6 Lemaire, Jules (ca.1828 - ?) tagja volt a párizsi Sociéte des Sciences medicales-nak, a Sociéte Médico Chirur- gicale-nak, a Sociéte d’ Emulation pour les sciences pharmaceutique-nek. A 20. század fordulóján személyével és a sebészeti antiszepszis kérdésében kifejtett kutatásival foglalkoztak, ld.: Kelly, Howard A.: The first to recognize the true nature of wound infection and inflammation and the firts to use carbolic acid in medicine and surgery. JAMA. XXXVI (1901) 16:1083-1088. 7 Lister, Joseph: On a new method of treating compound fracture, abscess etc. with observations in the conditions of suppuration. The Lancet, 90. (1867) 326, 387, 507.; 2, 95. folytatása: On the antiseptic principle in the practice of surgery. The Lancet, 91 (1867) 353.
