Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)

32

Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015)

a történeti elemzések, hogy Bottini egy „provinciális” lapban tette közzé cikkét - már ameny- nyire egy akkor éppen ötven éve megjelenő tudományos folyóiratot ilyen jelzővel minősíteni lehet, hacsak nem olasz nyelve miatt míg Lister az angol nyelvű és valóban sokak által olvasott Lancet-ben.

Lister tudományos elismerése, európai „diadalútja” valóban elgondolkodtató elemeket tartalmaz, Semmelweis és Bottini kutatásainak és személyének elhallgatásával kapcsolatban döbbenetesen hasonló események játszódtak le.

1879, az V. Nemzetközi Orvosi Kongresszus Amszterdamban, amely alkalmat adott Lister nemzetközi szintű dicsőítésére, sok olasz orvos részvételével, akik egyetlen szóval sem említették honfitársuk nevét és az antiszeptikus módszer kidolgozásában elért eredményeit. Lister ünnepléséről fennkölt szavakkal számoltak be a kortársak. A kongresszus résztvevői felállva, kitörő és szűnni nem akaró tapssal, lelkesen üdvözölték a belépő Listert, a pillanatot az orvoslás történetének feledhetetlen perceként írták le a szemtanúk. Ezt követően az üléselnök - Franciscus Cornelis Donders (1818-1889) holland anatómus, élettanász, szemész - a következő szavakkal köszöntötte: Mister professzor, nem csupán csodálatunkat nyilvánítjuk ki Önnek, de saját és nemzetünk háláját is. ”8

A következő dátum 1890, a helyszín Berlin, az esemény a X. Nemzetközi Orvosi Kongresz- szus, Lister nemzetközi megdicsőülésének újabb állomása. A kongresszust megnyitó ünnepi ülés - elnök Rudolph Virchow (1821-1902) - első szónokaként Joseph Lister szólalt meg, előadása természetesen a sebészeti antiszepszis aktuális kérdéseinek összefoglalása volt.9 Az előadásban Pasteur, Mecsnikov10 * és Koch" nevét és munkáinak forrásként való felhasználását említette, de sem Lemaire, sem Semmelweis, sem Bottini neve nem hangzott el. Az anyagok laboratóriumi vizsgálatában a londoni Royal Pharmaceutical Society egyik tagja, Dunstan professzor volt segítségére.

Az olasz delegátus vezetője Guido Baccelli (1830-1916) volt, a római egyetem küldötteként.12 A küldöttség egyik legtekintélyesebb tagjaként többször is felszólalt, rövidebb beszédeit szokásához híven latinul mondta el,13 tudományos előadását a maláriáról tartotta.14 Bottini későbbi méltatói az ő szemére vetették, hogy egyetlen szóval sem említette honfitársa nevét, munkásságát, pedig a sebészeti, vagy a bakteriológiával foglalkozó szekciók előadásai alkalmat adtak volna a hozzászólásra. Mindez annál is kínosabb és - Bottinira nézve sértően negligáló - volt, hiszen ő is részt vett a kongresszuson, a kongresszusi regisztráció szerint a paviai egyetem képviseletében, és a paviai kerület parlamentáris küldötteként. Előadását az urológiai sebészet témakörében tartotta.15

8 Goodie, R.J.: Lord Lister. London, Mac Millan and Co., 1918. 513. idézi: Timio, Mario - Gentili, Sergio: Bottini e Listen Protagonisti della scoperta della antisepsi chirurgica. Medicina nei Secoli. 18 (1981) no.3. 289-305.

9 Lister, Joseph: The present position of antiseptic surgery. Verhandlungen des X. Internationalen Medicinischen Congresse. Berlin, 4-9. August 1890. Berlin, Hirschwald, 1891. Bd. 1. 28-35.

10 Mecsnikov, Ilja lljics (1845-1916) orosz biológus, Nobel díjas (1908).

" Koch, Robert (1843-1910) német bakteriológus

12 Baccelliről bővebben ld.: Kapronczay Katalin: Reneszánsz tudós személyiség a 19. századi Itáliában.

Guido Baccelli (1832-1916). Orvosi Hetilap, 137 (1996) 42, 2321-2322.

13 Verhandlungen ... Bd. I. 19-20.

14 Baccelli, Guido: Sur les infections paludiémes. Verhandlungen... Bd. 2. Fünfte Antheilung. 138-147.

15 Bottini, Enrico: Ueber radicale Behandlung der auf Hypertrophie der Prostata beruhenden Ischurie. Verhandlungen... Bd. 2. Specieller Theil. 90-95.