Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
ADATTÁR - Labádi Lajos: 150 éve született Károlyi Mór
LAB ADI Lajos: 150 éve született Károlyi Mór 173 orvosi technikát tanulmányozta, majd 1890-ben a bécsi egyetem fogászati intézetében lett tanársegéd. 1893-ban magánrendelőt nyitott Bécsben, s praxisát 45 éven át, egészen 1938-ig fenntartotta. Kapcsolat a szülőfölddel - A Nemzetközi Fogászati Akadémia tagja A fiatal magyar orvos neve hamarosan általánosan ismertté vált Bécsben. A fogorvos szakma is igen korán felfigyelt rá, amelyet az is bizonyít, hogy 1898 elején a Bécsi Fogorvosok Egyesülete őt választotta meg elnökének. Erről a Szentes és Vidéke című újság is hírt adott „Egy földink kitüntetése ” címen. A rövid közlemény így szólt: „ Olyan kevesen vannak szentesiek, kik hazulról messze idegenbe elszakadva, szülőföldünknek díszére szolgálnak, hogy mindég örömmel emlékezünk meg az ily idegenben élő földijeink minden előmeneteléről, vagy az őket ért elismerésről, kitüntetésről. Ma abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy e réven örömet szerezhetünk önmagunknak. Bécsben élő földinket, Károlyi Móric dr. kitűnő fogorvost ugyanis az a megtisztelő kitüntetés érte, hogy a bécsi fogorvos egyesület egyhangú lelkesedéssel őt választotta meg elnökének. ’’ Szakmai hímevét tovább növelte az a körülmény, hogy praxisa mellett ő lett a császári udvar fogorvosa. Általános elismertségét az orvostudomány terén elért eredményeinek köszönhette. Huszár György szaktörténész fogászattörténeti munkáiból tudjuk, hogy Károlyi Mór a gyógyítás mellett főként a fogágy-betegségek kóroktanával és prothetikával (= elpusztult testrész idegen anyagból készült pótlásának elmélete és gyakorlata) foglalkozott. Nemzetközi elismerést szerzett a traumás fogágy-betegségek kezelésére kidolgozott terápiájával, valamint a korszerű parodontológia két alapvető eljárásának a módszertani megteremtésével. Újszerű megközelítésnek számított, hogy a fogágy-betegségeket a túlterhelésre vezette vissza. Elméletét 1901-ben tette közzé, jelentős szakmai elismerést aratva. A szakirodalomban azóta is „Károlyi-effektusként " emlegetik kóroktani felfedezését, amelynek lényege, hogy az éjszakai fogcsikorgatás okozta túlterhelés a fogak meglazulásához, majd elvesztéséhez vezethet. Huszár György évtizedekkel később megállapította, hogy Károlyi helyes úton járt, és korát messze megelőzte, amikor a fogágy-betegség egyik okát idegrendszeri elváltozás alapján fellépő jelenségben kereste. Tartós távolléte ellenére Károlyi Mórnak egy percre sem szakadt meg a kapcsolata szülővárosával. Állandó lakhelye Bécsben volt ugyan, de minden évben hosszabb időre hazalátogatott Szentesre. Édesapja 1899-ben bekövetkezett halála után is szoros kapcsolatot ápolt itthoni rokonaival: testvéreivel, a Polacsek (Péter) és Bük családokkal. 1903-ban házat is vásárolt a Horváth Mihály utcában, 1905-ben pedig kertet és szántóföldet a Nagyhegyen, lakházzal és udvarral. Tulajdonai révén folyamatosan szentesi adózó polgárnak számított; 1935-ben például bekerült a legtöbb adót fizető (virilis) képviselők névjegyzékébe. Emellett sokfelé jótékonykodott: adományokat juttatott a polgári iskolának és gimnáziumnak, a szentesi önkormányzatnak, különböző egyházaknak. 1924-ben 10 millió korona értékű alapítványt tett egykori iskolája - a szentesi főgimnázium javára -, amelynek „Alapítólevelében ” kikötötte, hogy a befizetett összeg éves kamatait két egyenlő részre osztva a gimnázium tanári könyvtárának, valamint az intézetben működő Segítő Egyesület könyvtárának gyarapítására kell fordítani. 1933-ban 1000 db téglát adományozott a katolikus Kálvária-temető útjainak kikövezéséhez. Említést érdemel, hogy Károlyi Mór a Szentesi Chevra Kadisa (Szent
