Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)

ADATTÁR - Labádi Lajos: 150 éve született Károlyi Mór

174

Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015)

egylet) egyik jótevőjének is számított, ugyanis bécsi összeköttetései révén közbenjárására báró Springer Gusztáv bécsi lakos 1898-tól egészen az első világháborúig évi 200 koronával gyarapította az egylet bevételét.

Egyre hosszabbra nyúló szentesi tartózkodásai idején előfordult, hogy cikket küldött a Szentesi Hírlapnak: 1932 nyarán például az egykor híres szentesi dinnyéről értekezett. Ismertségét, s a személye iránt megnyilvánuló általános tiszteletet jelzi az is, hogy a fenti újság 1935. február végén megemlékezett Károlyi doktor 70. születésnapjáról: „Földink, a Bécsben élő világhírű fogorvos a közeli napokban ünnepli 70. születésnapját. Ez alkalomból nemcsak legközelebbi hozzátartozói, de Szentesen élő nagyszámú tisztelői is többen felkeresték meleg üdvözlésükkel, szerencsekívánataikkal” - írta az újság.

Teltek-múltak az évtizedek, és ez alatt Károlyi Mór Európa-, sőt világhírűvé vált. Ez utóbbit igazolja, hogy 1932 őszén a buenos-airesi székhelyű Nemzetközi Fogászati Akadémia (Académia Intemacional de Odontologia) tagjai sorába választotta. Erről az alábbi levélben értesítették Károlyi doktort. „Mélyen Tisztelt Professzor Úr! A fogászati tudomány terén kifejtett kiváló érdemei elismeréséül, - ami Ont a nagymesterek sorába emeli —, intézetünk elhatározta, hogy Önnek az akadémikusi címet adományozza. Mellékelten megküldjük az akadémiánk által szerkesztendő tudományos munka tervezetét, amit a fogászati tudományok fejlesztése céljából adunk ki s kérjük, szíveskedjék bennünket erre vonatkozó mérvadó megjegyzéseivel támogatni. Abban a reményben, hogy akadémikussá történt kinevezését szíves lesz elfogadni, köszöntjük Önt legnagyobb tisztelettel! ” A rendkívül megtisztelő és örömteljes eseményről a Szentesi Hírlap is beszámolt.

Hazatérés, deportálás, halál

Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy 1938. március 11-én Bécsben az osztrák náci párt megbuktatta a fennálló osztrák kormányt, másnap pedig a német Wehrmacht alakulatok minden ellenállás nélkül bevonultak Ausztriába. Az ún. Anschluss végrehajtásával Ausztria független államként megszűnt létezni. A Harmadik Birodalomhoz való csatolásával a német törvények váltak érvényessé, köztük a zsidó származású személyek üldözése.

A közel fél évszázada Bécsben élő Károlyi Mórnak menekülnie kellett az osztrák fővárosból. Úgy határozott, hogy hazatelepül Szentesre. Azt gondolhatnánk, hogy mi sem természetesebb és egyszerűbb ennél. Utóbb kiderült, hogy nem is olyan könnyű a hazatérés. Ugyanis még érvényben volt az egykor Kossuth Lajos és emigráns társai ellen hozott 1879: 50. te. „A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről”, amely kimondta, hogy azok, akik tartós távoliét miatt elveszítették állampolgárságukat, csak úgy kaphatják azt vissza, ha valamelyik magyar település szándéknyilatkozatot tesz befogadásukról. Csakis ennek birtokában kérvényezhetik visszahonosításukat.

A szabályokat betartva, dr. Károlyi Mór orvosprofesszor 1938. október 28-i keltezéssel kérvényt nyújtott be dr. Kanász Nagy Sándor szentesi polgármesterhez a „községi kötelékbe való felvételének kilátásba helyezése iránt”. Kérvényében elmondta, hogy Szentesen született 1865-ben, sőt már atyja is itt jött a világra 1836-ban. „Magamat mindég szentesi állampolgárnak tartottam. Minden esztendőben hosszabb időt töltöttem Szentesen, s különösen 1920 óta, amióta már öregedni kezdtem, az esztendőnek majdnem fele részét Szentesen, vagy fábiáni birtokomon töltöttem. Szentesen 1901 óta házam van, Fábiánban pedig 1903 óta