Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)

ADATTÁR - Labádi Lajos: 150 éve született Károlyi Mór

172

Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015)

lé felvették a francia nyelvet, majd a gyorsírást is. Tanáraik között olyan rendkívüli egyéniségeket találunk, mint: Zolnay Károly, Balázsovits Norbert, Dósa Elek, Frank Ármin, Pólya Ferenc, Szívós Béla, Szalai István, Zoó János. Említést érdemel, hogy az V. évfolyamban már csak tízen voltak, a VI. osztályt pedig csak nyolcán végezték el 1881-ben. (Egyes adatok szerint Károlyi Mór a gimnáziumot Sopronban fejezte be 1883-ban.)

Ezzel közel egy időben - 1882 végén - Czukkermann Károly folyamodványt nyújtott be Csongrád vármegye alispánjához, kérvényezve kiskorú fiúgyermekeinek - Mór, József és Manó - vezetéknevének „Károlyi”-ra történő megváltoztatását. Stammer Sándor alispán pártolólag terjesztette fel a kérvényt a Belügyminisztériumba. A főhatóság 1883. jan. 16-án kiállította az engedélyt a kért névváltoztatásra. Vagyis főhősünk már Károlyi Mór néven kezdte meg orvosi tanulmányait Budapesten.

Károlyi Mór (fiatalkori képe)

1889-ben szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti egyetemen. Eredetileg szülész-nőgyógyász akart lenni, de egy tragikus klinikai eset miatt meggondolta magát. Ekkoriban hozta össze a sors Arkövy József professzorral, a magyarországi tudományos fogászat megalapítójával, aki huzamos ideig Londonban tanulmányozta a fogászatot és szájsebészetet. A nagyhírű fogászmester 1881-ben saját foggyógyászati intézetet nyitott, és miután magántanári képesítést nyert, előbb a Szent Rókus Kórház fogászati osztályának orvosává nevezték ki, 1890-ben pedig az újonnan alapított fogászati klinika vezetését bízták rá. Károlyi Mór orvostanhallgatóként bejáratos lett Árkövy intézetébe, és igen sok fogászati eljárást megtanult. A mestere ösztönzésére a diploma megszerzése után a fogorvosi pályát választotta. 1889-től egy évet Berlinben dolgozott Warnekros professzor intézetében, ahol főként a fog