Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
ADATTÁR - Labádi Lajos: 150 éve született Károlyi Mór
150 ÉVE SZÜLETETT KÁROLYI MÓR LABÁDI LAJOS Származás, tanulmányok, pályakezdés Igen sok olyan jeles személyről tudunk, akik Szentesen születtek vagy működtek, és valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtva, országos- vagy nemzetközi ismertségre, hírnévre tettek szert. Jóval kevesebben vannak azok, akik tehetségük és munkájuk révén saját korukban világhírnévre jutottak. E kevesek közé tartozik dr. Károlyi Mór, aki Szentesen született, a helyi gimnáziumban szerezte alapismereteit, és a kisvárosi ismertségtől a világhírig jutott. Kettős évfordulója kapcsán ismerjük meg életútját és munkásságát, kiemelve őt a feledés homályából. Szentesi zsidó családban született 1865. március 1-jén; eredeti neve Czukkermann Móric volt. Ősei Csehországból települtek át Magyarországra. Az 1848-ban készült szentesi népösz- szeírásban (amelyben 92 zsidó családfő neve szerepel) a nagyapjáról - Czukkermann Mózesről - megtudható, hogy 42 éves szabó, a csehországi Reslav községben született, „becsületes, telepedési engedélye van”; a felesége Goldner Johanna 41 éves, Bánát-Szentmiklóson született. Kiderül az is, hogy gyermekeik már Szentesen születtek. Ezek közül a legidősebb Károly (Kálmán), aki 1836-ban született; 1861-ben nőül vette Sonnenfeld Mária 19 éves hajadont, akitől eddigi ismereteink szerint 8 gyermeke született. Móric másodikként jött a világra. Az édesapja tekintélyes kereskedő volt, megyei és városi képviselő, 1896-99 között a szentesi izraelita hitközség elnöke. Szentesen hunyt el 1899. máj. 23-án. Czukkermann Móric az 1859-ben alapított szentesi négyosztályos református algimnázium jogutód intézményében kezdte meg középiskolai tanulmányait. Tudni kell, hogy az egyházi gimnázium fenntartását az 1871/72. tanévtől a város vette át, egybekötve a polgári fiútanodával. Az intézmény 1874-re hatosztályosra fejlődött, 1878-tól pedig az V. és VI. osztályok tisztán gimnáziumi képzést adtak. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy Károlyi (ekkor még Czukkermann) Mór neve csak az 1877/78. tanévről szóló Értesítőben bukkan fel a III. osztályosok között. (Az első két osztályt valószínűleg a polgári fiúiskola növendékeként végezte.) AIII. gimnáziumi osztályba ekkor 21 tanuló járt. Az iskola „nyilvános jellegének” megfelelően valamennyi helyi felekezetbe tartozó diák megtalálható volt. S noha Szentesen a reformátusok és katolikusok voltak túlsúlyban, a gimnáziumi tanulók között a „Mózes-val- lásúak” (izraeliták) voltak többségben. (A 21 tanuló felekezeti megoszlása: 12 izraelita, 3 református, 3 katolikus, 1 evangélikus.) Az osztály névsorát tanulmányozva, számos későbbi hírességet fedezhetünk fel közöttük. Károlyi Móron kívül elég csak Pollák Antalra, a gyorstávíró világhírű feltalálójára, vagy Zsoldos Ferenc Zürichben végzett gépészmérnökre, nagyiparosra, a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület elnökére utalnunk, de megemlíthetjük dr. Vecseri Sándor ügyvédet, vármegyei főügyészt, kormányfőtanácsost, ill. Herczka Zsigmond árvaszéki jegyzőt is. (Egy évvel felettükjárt Várady Lipót Árpád, későbbi kalocsai érsek.) Az iskolai értesítőből kitűnik, hogy az alaptárgyak mellett valamennyien tanulták a latin és német nyelveket; Czukkermann (Károlyi) Mór, Zsoldos Ferenc és 6 társuk, ezek mel
