Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kaán Miklós, ifj.: A fog és szájbetegségek gyógyítása állati és emberi testrészekből nyert orvosságokkal
KAAN Miklós, Ifi.: A fog és szájbetegségek gyógyítása 145 A franciák a fogak áttörésének megkönnyítése és a görcsök elkerülése érdekében fehér árvacsalánnal vagy egy kőrisfadarabbal dörzsölték az ínyt vagy nyakláncon esetleg főkötőn vakondlábat, viperafejet viseltettek a gyerekkel. (Bouteiller 1966). (Ezek a módszerek az analógia körébe tartoznak. A vakond éles karma vagy a vipera foga az íny felhasítását szimbolizálta.) Az Ars Medica több módszert ajánl a fogkelés megkönnyítésére: Kechke teyel es Nyúlnak Agya veleyewel, ha az kichyn gyermöknek yneth törleod, faydalom nekwl ky newely az fogaik, vagy: Vayath Mezzel elegych eozwe, es az kys gyermök yneth azzal kennyd. A Gyer- mökcheknek Foga húsa nyaualyayrol című fejezetben azonban más módszert is olvashatunk: Ha fogkeléskor „megevesedik” a gyerek ínye, akkor ki kell nyomnia, majd tyúkhajjal kell bekenni, de hasznos még a székfűolaj és a méz keveréke, valamint a terpentin és a méz elegye is (Lentsés 1577). Egy 17. századi Orvosságos könyv 18. századi másolatában az Ars medica egyik receptjével azonos szöveg található: Gyermektsékfoga hogy hamar kellyen. Ketske tejjel és nyúlnak agya velejével töröllyed az Ínyét, fájdalom nélkül neveli a fogat. — Vajat mézel elegyíts öszve és kis gyermek Ínyét azal kennyed. Pápai Páriz (1690/1747) az ínynek vajjal, valamint nyúl agyvelejével, kakas taréjának a vérével, esetleg az előbbiek mézzel és vajjal készült keverékével való dörzsölését javasolja. Megjegyzi azt is, hogy ha a gyógyszeres kezelés ellenére szükséges az íny meghasítása, akkor a sebet tömjén, méz és vaj keverékével kell bekenni. Zay Anna Herbáriumában (1718) hasonló receptet ajánl: A gyermeknek mikor foga nehezen hasad [...] Végy a’Nyúlnak agy velejéből, a’ kakas taréjából való vérrel keverd öszve, azzal kennyed. A fog áttörése előtt pedig a Borbély égj vágó vassal sértse meg. Zay egy másik receptje szerint (1718) háromféle állat (ártány, tyúk és réce) háj át eleven rák levével kell összefőzni, majd a lé elfövése után kakas taréjának a vérét kell hozzáfőzni és nádmézzel édesíteni. Ezzel kell az ínyt kenni. Ugyanez a recept megtalálható egy 1805-ből származó Orvosságos könyv ben is: icjä h< (urf~ IvJ&W HU*. A ***** lt>VirUv*l. ILvX+i- fUnAfdfo A. tnftXT f. .‘r ti ' ä -(J f *í> »„ V. ' ' J! *"«Jrn mJvi-its*hg**l 0* YvyuJt- ^ i-yy ‘Mf.itrf, Mf. Cl, bu^-c 'custri«rxfilf-r ii/ W'- "*?* (&■»£****$* tv Cím* A*b+fmf'4& Csapó is (1771) javasol „a fogaknak nehéz jövése” esetén szintén állati eredetű „gyógyszert”: a nyúl feje velővel, s bornyú láb velővel gyógyszert, de hasznosnak tartja az ínynek farkas fogával való dörgölését, avagy kappan sírral, kakasnak meg-metszett taréjjából ki-fo- lyó vérrel való kenegetést, sőt csiga porával kevert kása fogyasztását is.
