Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
SÓTONY1 Gergely: A magyarok részvétele a genetika kimunkálásában 131 eredete nem az Amerikai Egyesült Államokból, vagy éppen Angliából, hanem Magyarországról származik. Annak kitalálója egy magyar mezőgazdasági mérnök Ereky Károly volt. ” Ereky Károly születésének 130., a biotechnológiai megfogalmazásának 90. évfordulójára kiváló összefoglaló és sokirányú kutatómunkát tartalmazó írások jelentek meg a kiváló mérnöktudós életpályájáról és munkásságáról. (19,21) Mindezek ellenére az azért mégis elgondolkodtató, hogy a magyar tudományos közélet nem azzal a súllyal hallatja szavát, mint amit Ereky Károly tudományos teljesítménye, összességében megérdemelne. Az ma már vitathatatlan tény, hogy a biotechnológia kifejezést és küldetés tartalmát 1918-ban egy polihisztor magyar mérnök alkotta meg. Azt 1919-ben így definiálta ,J3iotechnológia minden munka, amellyel alapanyagokból termékeket állítunk elő élő organizmusok segítségével.’' (13) A korát megelőző definíciót azzal is kiegészítette, hogy mint az emberiség történetében a különböző korszakokat, a 20. században is az új távlatokat megnyitó biotechnológiai korszak fogja követni. (15,16,17) Ma már tudjuk, hogy a 20. század második felétől megálmodott ún. biokorszak életünk szerves részévé válik. Valóban kivételes tudománytörténeti szerencse, hogy a magyar nyelvű közlést követően téziseit 1919-ben, német nyelven a berlini Paul Parey kiadónál könyv alakban is közre adta. Ebben kiemeli: „Mivel általában a termelésben a természettudományok alkalmazását a technológia tanítja, a mezőgazdasági termelés tudományát biotechnológiának nevezhetjük el, ha nyersanyagból élő szervezetek segítségével termelünk fogyasztási cikket. A munkafolyamatok tudományos rendszerességgel a biotechnológiában gyűjthetők össze. ” (13) Erekynek meggyőződése volt, hogy az atomszerkezeti ismeretek birtokában a kémiai, a biokémiai és a biológiai folyamatok pontosabb megismerésével biztosított a biotechnológiai fejlődése. A biotechnológia jövőbeni perspektívája minden kétséget kizáróan egyenes ívű tudományág lehet az emberiség javára, ha azt a jog és az etika szabályainak szerves egységében végezzük. A biotechnológia kifejezéssel és annak gyakorlatával napjainak életének számos területén találkozhatunk, ezért is, ma már ez a tudományterület ún. interdiszciplináris tudománnyá fejlődött. A 20. században az orvostudományban az ún. piros biotechnológia, első sikeres kezdetének, az Egyesült Államokban, a San Francisco-ban működő „Genotech cég” által előállított emberi inzulint tekinthetjük. A folyamat természetesen nem állhatott meg és ma már több száz gyógyászati készítményt fejlesztettek ki biotechnológiai módszerekkel. A géntechnológiai eljárások új tudományterületeket hoztak léte. Az ipari és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó, ún. fehér biotechnológia különböző termékek előállításában, a folyamatok beindítására és gyorsítására élő sejteket, mikroorganizmusokat, enzimeket és fehérjéket alkalmaz, mint pl. a mosóporokban található aktív tisztító enzimek. Az európai Ereky Károly nyomdokain haladó, munkásságát valószínűleg nem ismerő, mégis azonos gondolati nyomvonalon haladó, a biotechnológiai jellegű agrárforradalmat, az ún. „zöld forradalmat” Norman Bourlag (1914-2009) indította el. Az amerikai növénynemesítő, aki sűrű keresztezéssel olyan búzafajtákat állított elő, melyek a legtöbb gabonabetegséggel szemben ellenállók voltak és egyidejűleg bőséges terméshozammal is rendelkeztek. A nemesített gabonafélékkel kiválóan kihasználta Mexikó természeti és éghajlati adottságaiból adódó azon tényt, hogy kétszer is lehet aratni. Az általa nemesített, ún. törpe hibrid gabonafélékkel az indiai szubkontinensen (India, Pakisztán) kitűnő terméshozamokat értek el. (2,3,5) A munkásságáért 1970-ben Nobel Békedíjat kapott. (4) A Nobel-díj Bizottság kutatási eredményei mellett azt is kiemelte döntése indoklásában, hogy az éhínség megszüntetése békéhez