Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
132 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) is vezet. A Magyar Tudományos Akadémia a növénykórtan, a kukorica és búza nemesítés területén végzett jelentős tudományos eredményei alapján, az MTA Agrártudományok Osztálya felterjesztésére, 1980-ban külső taggá választotta. Az ún. „zöld forradalom” eredményei vitathatatlanok. Abban Bourlag meghatározó szerepéhez kétség nem férhet. Ereky zseniális felismerése, a biotechnológia gondolata és gyakorlati megvalósítása végül is egy másik kontinensen az Egyesült Államokban következett be. Ereky Károly a II. Világháborút követően, mint korának számos kiváló személyisége, mindenekelőtt politikai okokból, a jelentős tudományos eredményei ellenére, félreállított, nemkívánatos személy, koncepciós per áldozata volt, ezért sem kerülhetett a tudományos köztudatba. Az ún. szocialista rendszer elveivel nem egyező alkotók kizárása, nemzetünknek mérhetetlen károkat okozott. A szemléletes példa erre Ereky Károly életútjának teljes körű elhallgatása is. Az enyhülés folyamatával ugyan megkezdődött a fordulat, melyet a rendszer- változás hozott meg. A hazai és nemzetközi tudomány számára, hála a tudománytörténeti kutatók következetes munkájának, gróf Festetics Imre öröklésbiológiai és Ereky Károly biotechnológiai munkásságának értékrendje végül is felkerült a tudománytörténet lapjaira. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy mindketten a korukat is megelőző, kiemelkedő, új egyetemes tudományos felismeréseket tettek. A történeti mulasztás pótlása részben már megtörtént, de a maradéktalan hiánypótlás még nem. A 19 és a 20. század ipari forradalmát a 21. század információs tudásalapú társadalma váltja fel. A múlt, a jelen és a jövő a tudomány fejlődéstörténetének folyamatában szerves egységet alkotnak. A tudománytörténeti kutatások egyre határozottabban hangolják össze a történeti összefüggést, a folytonosságot és a jövő számára levonható lehetőségeket. A globalizált világunkban, az információs társadalomban, az emberi tényező meghatározó hangsúlyt kap. A szellemi tőke stratégiai erőforrás. A 21. században azt remélhetjük, hogy bizonyosan felértékelődik az alkotó emberi tevékenység. Az elgondolkodtató tény, hogy a szellemi életünk kiemelkedő egyéniségei napjainkban sincsenek a szükséges minőségben jelen az oktatásban és a nemzet tudatában, holott ezen gondolkodók teljesítményeinek nagy szerepe lehet a közgondolkodás formálásában. A tudománytörténeti kutatás napjainkban, már olyan alkotó folyamat, amely művelődéstörténetünk elválaszthatatlan része. „Én a legbékésebb ember vagyok, mégis szeretném, hogyha Magyarország az egész világot meghódítaná. Az ország határait nem lehet kibővíteni, politikailag anélkül, hogy az ember másokat el ne tiporna, vagy meg ne bántana. A szellemi életben mindenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fejlődhet, amennyit az esze elbír. Én ebben az értelemben kívánom, hogy Magyarország tartozzék a legnagyobb országok közé. ” (Szent-Györgyi Albert) GERGELY SÓTONYI, LL.M., DJur. lecturer Gyula Andrássy University, Budapest H-1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3. HUNGARY
