Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
130 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) biotechnológia elméleti és gyakorlati kérdéseinek a megoldáshoz vezető útjára. A biotechnológia fogalmával egy új tudományos korszak született meg. A biotechnológia kifejezést 1917. április 17-én használta először magyar nyelvű előadásában Budapesten. Annak mondanivalója magyar (10,11) és német nyelven (13,14,15) is megjelent. Az I. Világháborúban 27 hónapot frontszolgálaton tölt el és 1919-ben tüzértisztként szerel le. A katonai szolgálat alatt elméleti tudományos munkáját úgy tudta folytatni, hogy a harcok közötti szünidőben tanulmányozza az érdeklődési körébe tartozó és számára hozzáférhető szakirodalmat. 1919 tavaszán Ereky Károlyt a magyarországi Tanácsköztársaság direktóriuma meg akarta bízni egy a Budapest élelmiszerellátását biztosító, hatalmas kertészeti telep megszervezésével és vezetésével. Ereky ezt nem vállalta, mert nem értett egyet a proletárdiktatúra alapelveivel és testvéréhez Bécsbe távozott. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919-ben bekapcsolódik a politikai életbe, ahol pályafutása 1922-ig tart. Részt vesz a Friedrich kormányban (1919. augusztus 7. - november 24.), amely érdemben megbuktatta a Tanácsköztársaság direktóriumát és az azt követő kormány első miniszterelnökét, Peidl Gyulát (1919. augusztus 1-augusztus 6.). A proletárdiktatúra intézményeinek és intézkedéseinek hatályon kívül helyezését a Friedrich kormány kezdte meg. A miniszterelnök 4 hónapos működése során háromszor alakított új kormányt. A kormányban a Népélelmezési miniszter, később a nemzetgyűlésbe a Keresztény Nemzeti Párt programjával jutott be. Az aktív politikai közéletből 1922-ben, a választások után, gyakorlatilag visszavonult. Miniszterként az élelmiszeripar és a gazdálkodás hatékony fejlesztésének alapgondolataival foglalkozott és tovább szélesítette a biotechnológiával kapcsolatos gondolatainak gyakorlati megvalósítását. A német és a nemzetközi tudomány először valójában 1920-ban ismerheti meg eredeti szellemi eredményét. (14) A megjelent tudományos dolgozataiban kifejtette, hogy a világ élelmiszerellátásának megoldásában meghatározott szerepe lesz a biotechnológiának. A bolsevista eszméket meggyőződéssel nem vállalta. AII. Világháború Bécsben éri. A neve szerepel a magyar politikai rendőrség által keresett személyek névjegyzékén. A testület nyomozói Bécsben, az utcán letartóztatták, majd Budapestre szállították. Koncepciós per áldozata lesz. A népbíróság 1946. szeptember 19-én hozott ítéletében, első fokon bűnösnek találja, teljes vagyonelkobzásra és 12 év börtönre ítéli. Az indoklás szövege, többek között azt tartalmazta: „A tanácsköztársaság alatt és után tanúsított ellenforradalmi tevékenység. ” AII. fokú bíróság helyt adva fellebbezésének, a börtönbüntetését 8 évre mérsékli. 1952. június 17-én a váci börtönben, politikai fogolyként embertelen és méltatlan körülményei között halt meg. (19) A halálának oka valószínűleg, mint annyi sorstársának, az lehetett, hogy a szükséges gyógyszereket nem biztosították a részére. Jeltelen sírban földelték el. ,freky Károly unokája Ereky Magdolna kért és 2000. október 6-án kapott hivatalos értesítés szerint feltételezhető, hogy Ereky Károly földi maradványai az Új Köztemető 301 parcella 4. sorában találhatók, azonban máig sem sikerült azonosítani a pontos nyughelyei. ” (21) Ereky Károly ugyanabban a börtönben és olyan körülmények között halt meg később, mint Hóman Bálint, akit a váci temetőben temettek el, ugyanúgy jeltelen sírban, de a végtisztesség megadásához az exhumálás és a személyazonosítás sikeres volt. A rehabilitációja megtörtént, a Magyar Tudományos Akadémiai tagságát posztumusz visszakapta. A Londoni Tudományok Múzeuma igazgatója, Robert Búd angol tudománytörténész 1989- ben az Élettevékenység hasznai és a biotechnológia története (The use of life history of biotechnology) című könyvében a következő megállapítást tette: biotechnológia szónak az
