Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
SÓTONYI Gergely: A magyarok részvétele a genetika kimunkálásában 129 Ez azért érthető, mert addigi ismereteink a Georgikon alapítójának életművéhez foghatót egyikük sem nyújtott. ” (20) 2. „Az is tény hogy a Habsburg uralom alatti Magyarország területén született és magukat magyarnak hungarusnak valló, de német nyelven alkotó tudósok neveit általában Ausztria vagy Németország történetének a részekét említik, hasonlóan, mint a csehek, hor- vátok, szlovénok és más nemzetek tudósait ebből a társadalomból. ” (20) AII. Világháború után pedig az egyik fő oka mellőzöttségének az lehetett, hogy Festetics Imre grófi származása miatt az ún. szocializmus alapjainak építésén munkálkodó társadalmi forma számára az arisztokrata főnemes nem volt kívánatos, példa értékű személy. (30) A világégés után kialakuló új szovjet tudomány Mendelnek az Ágoston Rendi szerzetesnek a veteményborsóval végzett kísérleteit és az öröklődésről megfogalmazott szabályait, illetve a „Mendelizmust” azzal az indokkal minősítette, hogy metafizikus álelmélet. Azért tudománytalan, mert reakciós és tagadja a fejlődést. (28) A 20. század második felében a genetika tudományának robbanásszerű fejlődése igazolta a mendeli szabályok igazságát és alkalmasságát az öröklődéssel kapcsolatos jelenségek vizsgálatában. Figyelemre méltó és komolyan megfontolandó Fári (20) azon gondolata, hogy Festetics Imre nagyságának méltó megőrzése lenne, a Georgikon környezetében egy európai genetika történeti kutatóhely megalapítása. (20) Ereky Károly (Esztergom 1878. október 20. - Vác, 1952. június 17.) születésekor a család vezetékneve Wittmann volt, amit 1898-ban Erekyre változtatott. A sümegi székhelyű Witt- mann család több szálon kapcsolódott az agrártudományokhoz, így a gróf Festetics György által létesített mezőgazdasági akadémiához a Keszthelyi Georgikonhoz is. Az 1818-as év jeles eseménye volt, amikor Albert Kázmér tescheni főherceg megalapította a Magyar-Óvári Mezőgazdasági Akadémiát. A tanintézet felállítását Wittmann Antal (1770-1842) javasolta és vezette. Az 1835-ben Széchenyi István kezdeményezésére létrehozott Magyar Gazdasági Egyesület alapító tagja volt. Ereky Károly a budapesti József Műegyetemen, 1900-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Az alma-mater kiváló alapozó műszaki ismereteket biztosított számára. A műszaki tudományok mellett rendkívüli érdeklődést mutatott az agrár és a biológiai tudományok irányába is. Közvetlen kapcsolatba került (1896-1900) id. Entz Gézával (1842-1919) az egyetem kiváló tanárával, a magyar elméleti biológia nemzetközi hírű személyiségével, aki rendkívüli hatást tett rá. 1900-1905 között Bécsben dolgozott, ahol mező- gazdasági géptervezéssel foglalkozott. 1905-től a József Műegyetem tanársegédje. A fiatal Ereky Károly a műszaki tudását, természettudományi és biológiai ismeretekkel folyamatosan gazdagította. A többirányú alapos ismeretek megszerzésének igénye, döntően meghatározta további, a már nagyívet sejtető tudományos pályáját. Behatóan kezdte tanulmányozni a nagyüzemi, minőségi mezőgazdasági többtermelés lehetőségeit. Darányi Ignác mezőgazdasági reform miniszter támogatásával, 1905-ben németországi tanulmányútján ismeri meg a nagyüzemi élelmiszeripari termelés technikai és technológia módszereinek alapelveit. A minőség megtartása melletti terméshozam növelésének műszaki lehetőségeit megkülönböztetett érdeklődéssel tanulmányozta. A további ismereteit számos európai országban gazdagította — Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság ahol megismeri ezen országok agrár- és élelmiszeripari termékeinek új nagyüzemi termelési módszereit és technológiai folyamatait. A világlátása, valamint a műszaki és a természettudományi ismeretei, részben a széleskörű tapasztalatai okán is, már szilárd alapon állnak. Azok birtokában lép rá az általa elnevezett
