Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
128 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) nemzetközi, majd a magyar tudományos világ egyre hatékonyabban tárta fel a gazdag életpályáját és munkásságát. Ennek ellenére a mai napig sem került az őt valóban megillető helyre, amiért megfogalmazta az empirikus öröklésbiológia néhány alapelvét, amit genetikának nevezett el. A brünnoi Mendel Múzeum (Mendelarium, Moravian Museum) igazgatója Vitezslav Orel 1989-ben tette közzé a tudománytörténet számára, hogy a múzeum birtokában vannak Festetics Imre örökléstani kutatásaival kapcsolatos eredeti dokumentumok. (33) Az ő közleménye hívta fel először a világ figyelmét arra, hogy Festetics Imre a magyar és az egyetemes tudománytörténet valóban kiemelkedő személyiségeinek a sorába sorolandó. A további közleményei (34,36) és angol munkatársával Roger J. Wood-dal közös dolgozatai (35,47) gazdagították Festetics rendkívüli szerepének a tisztázását. Magyarországon Szabó T. Attila karolta fel először a Festetics örökség kutatását (41,42,43,44,45,46), majd Fár'\ és Kralovánszky (18,20) végeztek igen jelentős tényfeltáró munkásságot. Pócza Péter és munkatársainak kutatásait is külön ki kell emelni, mert mint a Helsinki Egyetem kutatói, jelentősen hozzájárultak úgy a nemzetközi, mint a hazai köztudatban történő további megismertetéséhez. A „Festetics rejtély” valósághű feltárásához további jelentős hazai kutatók is csatlakoztak. (6,29,37) Az MTA Agrártudományok Osztálya és a Biológiai Tudományok Osztálya, 2014 novemberében, Festetics Imre tiszteletére A természet genetikai törvénye címmel rendezett tudományos emlékülést Festetics-genetika főcím alatt. Ebből az alkalomból az MTA folyóiratában leközölte Roger J. Wood angol nyelvű előadásának magyar fordítását, szerkesztett dolgozat formájában. (48) Az angol változat a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Karán rendezett Festetics (1819) és Charles Darwin (1859) emlékelőadások keretében hangzott el. A dolgozatot Szabó T. Attila kiváló előszava vezeti be, aminek zárógondolata ,Azt már senki sem vitatja, hogy Festetics Imre jó gyakorlati nemesítő volt. Ahhoz, hogy elméleti érdemeit is felismerjék és elismerjék az egyetemes tudomány elkövetkezendő négy éve nem lesz elegendő, de az út ki van jelölve, megtétele azokra vár, akik - lekicsinylés és túlértékelés nélkül tisztelik a tényeket. Roger J. Wood cikke sokat segített abban, hogy megtaláljuk a kényes egyensúlyt. ” A tudománytörténelemmel foglakozók számára akár jó szándékú mozgósító felhívás is lehet, Szabó T. Attila ezen gondolata. Az élőlények fejlődéstörténetét a szakaszosan bekövetkező progresszív változások sorozatának tekintő, evolucionista elmélet 18-19 századi elterjedése Brünnben is éreztette közvetlen hatását. Festetics Imre 1820 után fokozatosan eltávolodott a természet genetikai törvényeinek a kutatásától és a publikálástól is. A birodalmi politika Cristian Carl Andret az evolucionista nézetekkel történő rokonszenvezés miatt elmozdította Brünnből és távozásra utasította. Találó a megjegyzés „A hatalom szándéka és a természettudomány szabadsága iránti vágy olykor nem egy mederben haladnak. ” (20) Az a kérdés joggal felmerül, vajon annak mi lehetett az oka, hogy miért nem kerültek a köztudatba Festetics Imre korszakos megállapításai. Nyilván a válasz összetett lehet. A II. Világháború előtti időszakban a hazai tudományos világ és a tudománytörténet szakemberei nem ismerték a munkásságával kapcsolatos adatokat, így az érdemi munkásságát. A számos további magyarázat közül néhányat mégis ki kell emelni. 1. „A Festetics család történetével foglalkozó régi munkák nem sok figyelmet fordítottak Festetics György fivéreinek, Festetics Imrének és Festetics Jánosnak életpályájára.
