Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Sótonyi Gergely: A magyar részvétele a genetika és a biotechnológia alapelveinek a kimunkálásában
126 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) létesítő Társaság-ot (1805-1820). Festetics Imre az uradalmán kísérleteit már a kor legkorszerűbb módszereivel céltudatosan végezte és az örökléstan addig ismeretlen tényeit tárja majd fel. A Habsburg birodalom iparosítási célkitűzéseiben a textilipar fontos szerepet játszott. A megvalósítás egyik központja brünni székhellyel az „osztrák Manchesterének nevezett Morvaország volt. A napóleoni háborúk alatt, majd azt követően elsősorban a gyapjú konjunktúra következtében, a figyelem középpontjába a legtöbb gyapjút adó juhok tenyésztésének a kérdése volt. Festetics Imre a gyapjú minőségének javítása érdekében, következetes és hatékony juhtenyésztő-nemesítő munkát folytatott. A nagyhorderejű tudományos felismeréseihez bizonyosan hozzájárult, hogy a birtokán folyamatosan és pontosan, előre meghatározott rendszer szerinti állattenyésztési, ún. törzskönyvi nyilvántartást vezettek. A módszeresen írásban is rögzített nyilvántartásnak köszönhetően az adatok apró részletekre is kiterjedő elemzéséből születtek meg az új tudományos felismerések alapgondolatai. Az valószínű, hogy az elsők között hívta arra fel a figyelmet, hogy az öröklődés törvényszerűségeinek vizsgálatában a matematikai elemzéseknek valószínűleg stratégiai, módszertani jelentősége lehet. (37) Mendel öt évtizeddel később, a hasadás törvényeinek leírásakor matematikai modellezést alkalmazott. (47) Festetics Imre különös alapossággal végzett, az összefüggéseket vizsgáló elemzései nagyban hozzájárulhattak még Gregor Mendel előtt, az első empirikus genetikai törvényszerűségek megalkotásához. A kései utókor nem véletlenül hangsúlyozta: ,fla a Mendel előtti genetikát egyetlen személyhez akarnánk kötni akkor az kétségtelenül ő lenne.” (27) Az öröklődés folyamatainak titkaival foglalkozó polihisztor, természettudós, Cristian Carl André (1763-1832), a Salm-ReifFerscheidt gróf gazdasági tanácsadója, 1814-ben új társaságot hozott létre A Juhtenyésztők Barátainak, Tudósainak és Támogatóinak Társasága néven. Az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című szaklap szerkesztő-alapítója, Festetics Imrét is felkérte, hogy kapcsolódjon be abba a szakmai véleménycserébe és vitába, amely a beltenyésztés örökléstani jelentőségével foglalkozott. A tudományos vitában rendkívüli intenzitásával vett részt. Az állásfoglalásai a tudománytörténeti kutatások szerencséjére, magyar és német nyelven írásban is megjelentek (23, 25, 26). 1819-ben Festetics az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című lapban közölte elsősorban a juhtenyésztés során, az öröklődésről szerzett híres téziseit A természet genetikai törvényei (Die genetische Gesätze der Natur) címmel négy pontban. Ebben a következő fontos összefüggéseket tárta fel: ,JEz az 5. szakasz tartalmazza az én véleményem szerint a természet genetikai törvényeit (sz.t. a. kiemelése). Ezek azok, melyeket cáfolni kell különben a rendszer érvényes. A következőket állítom: 1. Az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat. 2. A nagyszülők azok tulajdonságait, amelyek különböznek az utódok tulajdonságaitól ismét megjelennek a következő nemzedékbe. 3. Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő sajátságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérő jellegzetességeik vannak. Ezek változatok, (variánsok) a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok, ha a cél az adott jellemzők átörökítése. 4. A beltenyésztésnél feltétel a törzsállatok lehető leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az
