Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
PÉTER H.MARIA: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága 113 lépett az I. Magyar Gyógyszerkönyv [17,40], majd az újabb, átdolgozott kiadása 1883-ban jelent meg. 1887-ben, a II. Magyar Gyógyszerkönyvet előkészítő szerkesztőbizottságba is beválasztották Müller gyógyszerészt. AII. Magyar Gyógyszerkönyv 1888. október 1-jén lépett életbe. [9,29]. Müller Bernát, mind az I. mind a II. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőségének tagjaként számos cikkelyt (főleg galenusi monográfiákat) dolgozott ki [23]. Szakirodalmi munkássága Már az önálló gyógyszerészeti szaksajtó megjelenése előtt is közölt főleg orvosi lapokban [29,30]. Ugyanakkor cikkei jelentek meg még a Gazdasági Lapok (1856), a szabadságharc leverése után német nyelven kiadott magyarországi lap, a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn (1859-1860), majd a Gyógyászat, az Orvosi Hetilap hasábjain [31] a gyógyszerésztársadalom részére igen hasznos értekezései, melyekben saját véleményét, elképzeléseit írta le. írásbeliségét felölelő műveinek egy részét tudományos dolgozatoknak tekinthetjük, melyeket az Orvosi Hetilapban (Az erősebb Zittmann-fözef higanytartalma Wittstein után), majd később főleg gyógyszerészi szaklapokban közölt, így például 1868-1870 között legy- gyakrabban a Schédy Sándor szerkesztésében 1862-ben beindult Gyógyszerészi Hetilapban jelent meg A carbonizált lég mint világító-szer (1868), Az Oleum cornu cervi kémlelése (1870) c. dolgozatai [23], valamint a rövid hirdetései is [45-47]. Külföldi szaklapokba is gyakran küldött közlésre szánt anyagot, így az Archiv der Pharmazie, és a bécsi Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien c. folyóiratoknak. Ez utóbbiban jelent meg 1863-ban dolgozata a Máramaros vidékén gyűjtött növényekről Verzeichnis der in Maramaros gesammelten Pflanzen címen [12]. A gyakorlati gyógyszerészeti irodalomhoz tartozó, vagy a szakügyeket tárgyaló közleményeit nagyrészt az Orvosi Hetilap hasábjain közölte. Az Orvosi Hetilap első száma 1857. június 4-én jelent meg, az alapító és az első felelős szerkesztő Markusovszky Lajos (1815— 1893) volt. Müller Bernát már ebben az első lapszámban Üdvözlő szózat címen köszönetét mond a szerkesztőségnek a gyógyszerészi tárgykörbe tartozó cikkek közlési lehetőségéért [25], Az ezt követő években gyakran itt közölte gyógyszerészi jellegű munkáit, értekezéseit is, főleg a „Tárca” rovatban. így A gyógyszerészi könyvvitelről (1858), A gyógynövények- keli kereskedés Magyarországon (1858), A gyógyszerek árszabályáról (1860), A gyógyáruk eladásáról (1860) valamint A gyógyszerészképzésről (1861) c. írása is itt jelent meg [29]. Miután 1854-ben kinevezték az „árszabálybizottság” tagjává, rendszeresen foglalkozott a gyógyszertárakban található gyógyáruk, gyógytermékek, gyógyszerek eladási árának helyes megállapításával. Ezzel a tevékenységével függ össze A gyógyszerek árszabása körül című tanulmánya, amit 1859-ben az Orvosi Hetilap 3. évf., 27. számától kezdődően a 4. évfi, 23-i. (1860. június 3) számával befejezve, többoldalas részletekben közölt [26], Ugyancsak ehhez a tárgyhoz tartozik az 1860-ban itt megjelent A gyógyáruk eladásáról c. értekezése és a gyógyszerészet méltóságát sértő és lealázó titokszerek eladásával (37-39. számok) kapcsolatos cikkei [27]. 8 8 Decoctum Zittmcmi fortius = Decoctum Sarsaparillae comp, fort., több gyógyszerkönyvben, így a Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos volt,összetételének némi változtatásával, főleg bujakórban rendelték ) - lásd Kazay Endre: Gyógyszerészi Lexicon, II. kötet. Hasonmás kiadás. Budapest, Galenus Lapkiadó Kft., 2000. 248.
