Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KÖNYVSZEMLE
KÖNYVSZEMLE 291 Gurka Dezső (szerk.): Egymásba tükröződő emberképek. Az emberi test a 18—19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában. Bp., Gondolat, 2014. 276 p., ill. A Szarvason működő Szent István Egyetem Pedagógiai Kara szervezte a kötet címével egyező konferenciát 2013-ban, amelynek előadásaiból Gurka Dezső szerkesztett kötetet. Az alcím alapján is látható, változatos szempontok szerint került történeti vizsgálat alá az „emberkép” fogalma, ezt az írások sokszínűsége tovább árnyalja: a különféle kulturális és tudományos területek, az irodalom és a szaktudományok egymásra hatása rajzolódik ki. A késői felvilágosodástól a romantikái koráig végbement jelentős szemléleti változások hatása ugyancsak megjelenik az írásokban. Az előadások-tanulmányok nagy száma miatt itt pusztán felsorolni lehet a vizsgált területeket, illusztrálandó a tematikai színességet. Nyitányként Olaf Breidbach tanulmánya foglalkozik Goethe nagy hatású metamorfózistanával, amely jól tükrözi a korszak irányváltását, végső soron a linneánus tipológiai módszer felváltását a morfogenikus módszerrel. A kötet öt nagy egysége közül az első a Test és lélek a 18-19. századi filozófiában. A szerzők és témáik: Gyenge Zoltán: A lényegtelen ember - elmélkedések a kanti antropológiáról; Békés Vera: „Test és lélek: paripa járomba fogva egy ökör mellé” - Georg Christoph Lichtenberg a testről és lélekről; Tóth Tamás: Gondolatok a humboldti antropológiáról - tudománytörténeti szempontból; Loboczky János: Schiller fiziológiaifilozófiai antropológiája; Mester Béla: Ideggyengeség és hipochondria. Betegségmetaforák a 19. század első felének magyar filozófiai vitáiban. A korabeli medicina és antropológia szemléleti alapjai címet viselő második egységben kapott helyet Magyar László András: A test mint gép - a metaforától a valóságig c. írása, Gurka Dezső: A „kaukázusi rassz” fogalmának interpretációi a 18. századi német filozófiai és antropológiai vitákban c. munkája; továbbá Sz. Kristóf Ildikó: Az ausztrál bennszülöttek teste. Almási Balogh Pál ismeretlen kézirata és az etnológia (egyik) születése Magyarországon. A 3. részben „A 18-19. századi medicina intézményi keretei”-vel foglalkozik Molnár László: Az egyetemi szintű orvosképzés Magyarországon a 18-19. században c. írásában, illetve Krász Lilla: Az egészségügyi igazgatás kulturális technikái a 18. századi Magyarországon c. munkájában. A 4. részben „A romantika korának medicinája” kerül górcső alá a következő tanulmányokkal: André Karliczek: Az ember a normának megfelelő és a normától eltérő között. A szaporodás és a születési rendellenességek a preformációtan tükrében; Nemes Csaba: A mesmerizmus szerepe a műtéti érzéstelenítésben; Bartha Judit: Magnetikus kúrák: a mesmerizmus művészi ábrázolása E. T. A. Hoffmann orvosi vonatkozású elbeszéléseiben. A kötet zárlataként A biológiai antropológia kezdetei és kibontakozása cím alá került 3 tanulmány: Farkas L. Gyula: A biológiai antropológia története; Józsa László: A paleopatológia születése a 19. században, Pap Ildikó-Szikossy Ildikó-Kustár Ágnes-Pálfi György: A multidiszciplináris múmiakutatás Magyarországon - különös tekintettel a 18. századi váci múmiákra. Tomkiss Tamás
