Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KÖNYVSZEMLE
292 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Jütte, Robert (Hrsg.): Medical pluralism. Past-Present-Future. Medizin, Gesellschaft und Geschichte. Jahrbuch des Instituts für Geschichte der Medizin der Robert Bosch Stiftung. Beiheft 46. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2013. 205 p. A Robert Bosch Alapítvány által támogatott stuttgarti Orvostörténeti Intézet (Institut für Geschichte der Medizin der Robert Bosch Stiftung) sok színvonalas konferenciát szervez és fontos tanulmányköteteket ad ki az alternatív orvoslás története témakörében. Az Intézet tevékenysége hiánypótló, mivel az európai hivatalos orvostörténet-írás sokáig szinte kizárólag a szűk értelemben vett akadémikus orvoslás történetét kutatta, kijelölve fő fejlődési irányként a tudományos orvoslást. Ez óhatatlanul is az orvostörténeti kutatások beszűkülésével járt, hiszen a kutatók többnyire nem vettek tudomást az akadémikus orvoslás mellett, azzal párhuzamosan létező egyéb gyógymódokról és orvosi rendszerekről, vagy legfeljebb „szektaként” említették azokat. A Robert Jütte által szerkesztett, 2013-ban megjelent tanulmánykötet már címében is azt sugallja, hogy a medicina a múltban is, a jelenben is és a jövőben is párhuzamos, többféle ember- és betegség-megközelítésen alapuló orvosi rendszerből tevődik össze: „Orvosi pluralizmus. Múlt - jelen - jövő” (Medical pluralism. Past — Present — Future). A tanulmánykötet egy 2011-ben Loveno di Menaggióban (Olaszország) megrendezett, hasonló című konferencia előadásait adja közre. Az előadásokból kirajzolódó körkép tudományos szenzációnak számító új aspektusa az volt, hogy kitágította az orvosi pluralizmus történelmi távlatait: kiderült, hogy az ortodox medicina és a többi, alternatív orvosi irányzat ellentéte nem csupán a 19. és 20. századra jellemző (ahogy azt a közkeletű történészi vélekedés eddig tartotta), hanem már a premodern (17-18. sz.) korszakban is fennállt az ellentét „törvényes” és „törvénytelen” orvosi nézetek között, bár ekkor még nem használták a mai megkülönböztető fogalmakat („tudományos”, „alternatív” és „tradicionális”). Ha valaki beteg lett a 17-18. században, többféle hivatalos vagy félhivatalos gyógyító specialista segítségét vehette igénybe (sérvvágók, hályogkovácsok, foghúzók, csontkovácsok, kenőasszonyok, stb.) Az 1800 előtti időszak tehát a medicina terén is konfliktusokkal terhelt, távolról sem homogén és harmonikus időszak volt, azonban ez a kora újkori sokszínű, változatosan komplex egészségügyi rendszer még egészen más volt, mint a mai értelemben vett modern európai vagy távol-keleti egészségügyi pluralizmus. Az orvosi ideák közötti ellentétek (pl. racionális - irracionális, természetes - természetfeletti, vallásos - babonás) csak 1850 után éleződtek ki. A tanulmánykötet szerzői - Waltraud Ernst, Robert Jütte, David Gentilcore, Matthew Ramsey, Hilary Marland, Philip A. Nicholls, Arnaud Baubérot, Gunnar Stollberg, Harald Walach, Elio Rossi, George Lewith R.K. Manchanda, Harleen Kaur, Martin Dinges - különféle tudományterületeket és megközelítési módokat képviselnek (orvostörténész, antropológus, orvos, szociológus), témájuk az orvosi sokféleség a biomedicina térhódítását megelőző és követő korszakokban, a nyugati országokban és Indiában, ahol az állam és a lakosság a különféle párhuzamos orvosi gyakorlatokat kiemelkedően támogatja. Az orvosi elgondolások és gyógyító gyakorlatok sokszínűségét az egyes országok sajátos történelmi és társadalmi adottságai között vizsgálták. Részletes, tudományos megalapozottságú, sokféle forrásból dolgozó tanulmányokat olvashatunk e kötetben a kora újkori Németország, Itália, Franciaország, a 19. századi Nagy-
