Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története
SIMONTORNYAI - SCHEIBER Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 171 Az embervadászatok, razziák, kivégzések, gyilkosságok és mészárlások megszakítás nélkül folytatódtak a főváros felszabadulásáig. ”31 32 A sors fintora, hogy bár napjainkra az eseményt rögzítő hivatalos iratok kutathatókká lettek, többségük nem fellelhető, a szemtanúk pedig kivándoroltak vagy elhunytak. Úgy tűnt: késő lett. De szívós akarattal sikerült néhány fontos tényt, döbbenetes adatot megmenteni az utókornak, mert ha ezt nem tesszük, feledésbe merült volna talán a világon az első orthodox zsidó kórház virágzásának és pusztulásának dokumentumsora. Braham professzor utalása alapján sikerült megtalálni a Fővárosi Levéltárban a Radyxa vonatkozó főbb iratokat, amelyeket első alkalommal - kivonatosan — az alábbiakban közlünk. Az, egyik iratból kitűnik, hogy a János Szanatórium házi Igazoló Bizottsága 1945. ápr. 14-én megtartott ülésén nem igazolja Rady Dénest. A Bizottság indoklása a következő: „ Tétlenül elnézte, hogy az egyéni akcióként az intézetbe betelepedett Balla nevű nyilas két társával éjszakáról éjszakára minő orgiákat csap, ugyanilyen nemtörődömség jellemzi magatartását 1945. január hó 8-án ... amikor Balla kikéri az intézetben ápolt 17 zsidó beteget. Rady tudta már, hogy napokkal ezelőtt mit csináltak a nyilasok a Maros utcai kórházban, mégis komoly ellenkezés nélkül kiadta őket a szomszédos orthodox kórházba való átszállítás céljából, ahol ezután még hét napig éltek. Ezalatt a hét alatt élelmezésükről nem gondoskodott - bár tudta, hogy éheznek—, de nem gondoskodott megmentésükről sem, még annyira sem, hogy fáradságot vett volna a sziklakórházban levő Förster dr. igazgatófőorvost értesíteni a történtekről. így passzív magatartásával hozzájárult, hogy az intézetből elhurcolt betegek a Bíró Dániel-féle betegek sorsára jutottak, legyilkolták őket.”3' E vizsgálat idején Rady a Népbíróság foglya volt. Az év szeptemberében ismét találkozunk a nevével, de már az igazoló nyilatkozatban. A Fővárosi Levéltárban sikerült fellelnünk az 1945. szept. 21-i Rady (Rádli) Dénes által kitöltött, az igazolási eljárásban kötelező kétoldalas, 53 kérdésből álló nyilatkozatát, amelyből kitűnik, hogy Rady 1893-ban született Zalagyertyánoson, nőtlen, a Bp. XII. Városmajor u. 20. II. em. 22. sz. alatti egyszobás lakásban lakott, legmagasabb iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi volt, a Városmajor utca 68. sz alatti János szanatóriumban aligazgatóként dolgozott havi 1400 Pengő fizetéssel (és élelmezéssel). Arra a kérdésre, hogy a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban milyen tényleges szerepe volt, ezt válaszolta: „semmilyen”. A túlélők - első alkalommal közölt - visszaemlékezéseiből Krausz Zoltán túlélő visszaemlékezése32 Visszaemlékezik arra, hogy valószínűleg a nyilasokkal kapcsolatban álló Rady Dénes, a János Szanatórium gondnoka küldött át 15 zsidó beteget.33 Ez volt az első jel. 1945.január 13-án szombaton nyilasok jöttek a kórházba,34 amelyen vöröskeresztes zászló lengett, s kérdezték: ki a zsidó? írják össze! Sulzer doktor azt mondta: nincs értelme a kimutatásnak. A végzetes 31 Braham, Randolph L: A magyar holocaust. Ford.: Zala Tamás et al. 2. köt. Bp., Gondolat -Blackburn, 1988. 234. 32 A János Szanatórium házi Igazolós Bizottsága ... véghatározata. Eredetije a Fővárosi Levéltárban. 33 A visszaemlékezés budapesti lakásában készült 1983. febr. 22-én 34 Ez bizonyítást nyert (—a szerző megj.)
