Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
14 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014)- Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp.,Effo Kiadó és Nyomda, 1999. 264.- Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. kötet, Bp., MOKT,- Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. kötet, Bp., MOKT, 1931. 91.- Mayer, Claudius Franz: Das Zeitalter der Mönchs- und Priestermedizin in Ungarn, In: Kyklos. Jahrb. Inst. Gesch. Med., 3., Leipzig, Thieme, 1930. 362-363. Cit.: Knauz, op. cit., I, Nr. 11. — Es waren, zwei Hospize in Esztergom, das eine vom hl. Stephan, das andere vom hl. Kreuz benannt. Vgl. ibid., I, 14; II, 65, 137. („Et domum eciam hospitalem, in qua peregrini et alii transeuntes propter deum subsidia reciperent karitatis et cum fratribus ipsius ecclesie, qui domum vestram construerant, copiosam terram ad construendas domos et ad preparandas officinas necessarias Strigonii [Esztergom] contulisset.”)- Ratzinger György cit.: Katona i. h. VI, 164. In: Az egyházi szegényápolás története. Ford.: A budapesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. 2. kötet. Budapest, Buschmann F. Könyvnyomdája, 1887. In: Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526., (Szerzői a budapesti növendékpapság), 244. („Quum in domibus vestris propter multitudinem hospitum confluentium ad easdem, si eos vultis honesta familitariate tractare, silentium, praesertim in mensa omnimode servari non possit.”)- Reiszig Ede: A János-lovagok birtokviszonyai Magyarországon. Történelmi Tár Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1911. 385.- Zsigmondkori Oklevéltár. II/1. kötet (1400-1406), szerk.: Mályusz Elemér, Bp., Akadémiai Kiadó, 1956. 414. 3. Sopron, Árpád-házi Szent Erzsébet ispotály (1250 körül - 1346/1349) II. Endre király 1217- ben - még szentföldi hadjárata során — a johannitáknak adományozta a soproni Babóti-kapuban (a mai Bécsi-kapuban) szedett királyi vám jövedelmét: „... a fent említett Jeruzsálemi Szent János Ispotályosok szent házának (adományozzuk)... a soproni kapunak — amit Bobech-nek neveznek - adóját... vele annak összes jogát, tulajdonjogát, valamint teljeskörű bíráskodását, örökös hivatalát és birtokolását, valamint némely földünket...’’'’36 Ezt a vámot abban az időben „királykettei”-nek hívták, mert a beszedett vám kétharmada a királyé, a harmadik rész pedig a Sopron vármegyei ispáné volt. A Szent János Lovagrend azonban csak később, 1247-ben telepedett le a városban. Ekkor állapodott meg a renddel IV. Béla király. A megállapodásban a János Lovagrend praeceptora, Rembaldus kötelezettséget vállalt arra, hogy a nekik adományozott birtokok fejében Magyarország nyugati határszélét (Pozsony, Moson, Sopron, Vasvár és Németújvár várakat) megvédik ötven fegyveres lovaggal. A János-lovagok soproni letelepedése nem ment simán, mert a Bécsi út menti építkezéseikkel ellentétbe kerültek a soproni polgárokkal. Az egyességet végül Csák ispán 1250-ben 36 Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus tertius. Vol. I., Budae, Typis typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829, 238-240.: (... praedictae sanctae domui Hospitalis S. Ioannis de Ieriusalem ... ad omne ius et proprietatem, et ad omnem jurisdictionem, et honorem et possessionem perpetuam, praedictae domus, tributum portae de S u p r a n, quod nominatur Bobech, et quamdam terram nostram...)
