Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend 15 foglalta írásba. Az oklevelet IV. Béla király, Rembaldus tartományi mester kérésére, még abban az évben maga is megerősítette, vállalva eltartásukat. A megállapodást 1250. július 19-én IV. Ince pápa is megerősítette. Az 1247. évi megállapodásban azért szerepeltek csak „testvérek”, mivel a johanniták a szentföldi harcokban - utoljára 1244-ben, Gáza mellett - súlyos veszteségeket szenvedtek, sok lovag és fráter kapott halálos sebet. Sopronban pedig, a felállítandó ispotályban betegek és öregek ápolását kellett ellátniuk, és ez a laikus testvérek feladata volt.37 38 A johanniták egy lakótoronyban és még két házban telepedtek le, az egyik házat ispotálynak rendezték be. Később kezdődhetett csak meg a váron kívül a johannita rendház és a hozzá tartozó Keresztelő Szent János-kápolna avagy templom (a Bécsi út 8. sz. házzal szemközt) , valamint a mai Ikvahídon az ispotály építése.37 38 39 Az ispotály és a temploma a mai Ikvahíd és Balfi utca saroktelkén állt, néhány százméternyi távolságban a johanniták lovagházától. A Szent János-kápolna a 13. század második felében épülhetett. A templommal egy időben bizonyára a rendház is elkészült, az Ikvahídon pedig felépülhetett az ispotály is. Az ispotály létesítésének évéről nincs tudomásunk, azonban 1286 körül már említés történik működéséről.40 A rendre egyre több feladat hárult a 13. század folyamán (várvédelem, betegápolás, hiteleshelyi működés és a kétharmad rész vám beszedése). Az ispotályban - a keresztény vallás szellemében - természetesen nemcsak a test, hanem a halhatatlan lélek üdvözülésére is nagy figyelmet kellett szentelniük. Az ispotály belső területén templomot emeltek, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogása alá helyeztek. A Szent Erzsébet-ispotály exempt (vagyis a püspöki joghatóság alól kivett és közvetlenül a Szentszék alá tartozó) intézményeként saját pappal rendelkezett.41 Ahogyan az ispotály keletkezesét nem tudjuk pontosan megállapítani, úgy e templom építési ideje is bizonytalan, valószínűleg egyidős az ispotállyal. Johannita keresztesek alapíthatták a Kovácsok utcájában levő ún. „középső” fürdőházat is, amelyik már akkor is az ispotályé volt.42 Mindezek a feladatok a rendtagok számának növelését tették szükségessé. A hiteleshely első oklevele 1274. június 23-án kelt, a rendház vezetője ekkor ,.frater Rudewanus conmendator Domus Hospitalis sancti Iohannus in Supprunio” volt. Ez azt bizonyítja, hogy a soproni rendház egy-egy lovag vezetése alatt álló, önálló ún. kommenda volt, alárendelve a székesfehérvári johannita perjelségnek, ez pedig a johannita tartományi magistemek. Az egyes lovagok váltogatva viselték a commendator, ill. a praeceptor tisztségét. Rudeamis 1264-ben még egyszerű keresztes (crucifer) Székesfehérvárott, 1274-ben commendator és 1278-ban praeceptor Sopronban, Detre 1276-ban Sopronban csak keresztes 37 Mollay Károly: A Szélmalom utcai vám 1217-1564. Soproni Szemle (1991) 2. 97-121., http://sopszem.sopron.hu/ sopszem//1991 -XLV-2.pdf 38 Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete (Győregyházmegye múltjából, IV. szám, 1. rész), Sopron, Székely és Társa Nyomdája, 1939. 132-134. 39 A dongaboltozatos hídra épültek rá az épületek, utcát alkotva. Az Ikvahíd régi neve Ispotály-híd volt, mert itt állt a 2. sz. ház helyén a johanniták ispotálya. Mollay Károly: i.m. 40 Egerváryné dr., Fangler Katalin: Gondoskodás Sopron öreg és szegény lakosairól (XIII. század-XX. század kezdete), Tudományos Szakmai Konferencia Sopron, 1995., w3.sopron.hu/intranet/idosek/idoskor23.htm 41 Majorossy Judit: A város közepén - a társadalom peremén. A szegények helye a középkori Sopron életében. Soproni Szemle (2003) 3. 218-233. 42 Házi Jenő; i.m. 132-134, 150-171.
