Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
KÓTYUK Erzsébet: A „Szemészet" című folyóirat 150 éve 141 megjelent Zeitschrift für Augenheilkunde című német nyelvű szemészeti folyóirat felajánlotta, hogy közzéteszi az egyesület közgyűlésein és tudományos ülésein elhangzott előadásokat. A lap szorosan együttműködött a Magyar Szemorvos Egyesülettel, ami érthető volt, hiszen választmányának első ülésén ügyvezető elnökké a szerkesztő Grósz Emilt, helyettes elnökké pedig id. Imre Józsefet választották. A Szemészet komoly szakmai lappá vált, oldalain alapos kutatási eredményeket felsorakoztató, a szakmát segítő és a tudományos eredményeket bemutató tanulmányok jelentek meg. A 20. század első évtizede volt a lap felvirágzásának időszaka. A vakság magyarországi okairól értekező, Scholtz Kornél tollából származó tanulmányt is ebben az időben jelentette meg a lap. A szerző más betegségek számadatait is közölte, és elemezte azokat a vakok számának alakulása szempontjából. A hazai adatokat a külföldi mutatókkal is összevetette, és részletes kimutatást adott a betegség nemek, valamint életkor szerinti megoszlásáról. A tanulmány javaslatokat tett a vakság terjedésének megakadályozására, valamint a különböző, látásvesztést okozó megbetegedések gyógyítására.25 A vakság és a fertőző szembetegségek terjedése szükségessé tette újabb gyógyintézmény létrehozását. 1907. szeptember 22-én megnyílt az Állami Szemkórház. A folyóiratban az intézmény vezetője, Blaskovics László mutatta be az új létesítményt, amely 83 ággyal fogadta a gyógyulni vágyó szembetegeket. Az új kórház a trachomás betegek ellátásában is jelentős szerepet vállalt. A szemorvoslás szempontjából 1908-ban újabb fontos esemény történt: átadták rendeltetésének a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem I. számú Szemklinikáját. Az új létesítményről Grósz Emil számolt be részletesen a lapban, fotókkal gazdagon illusztrált, alaprajzokat is közreadó írásában.26 Nemcsak a szemészet, hanem az egész magyar orvostársadalom számára is jelentős esemény volt az 1909 augusztusában Budapesten tartott XVI. nemzetközi orvos-kongresszus. Grósz Emil lett a rendezvény szemészeti szakosztályának az elnöke. A folyóirat nyomon követte az eseményeket, és az alkalomhoz illően többnyelvű címlappal jelentette meg kongresszusi számát. A szakma számára újabb lehetőség adódott, hogy a magyar eredményekről nemzetközi szinten is beszámoljanak. A szemészeti szakosztály elnöke arra kérte kartársait, hogy „a szakosztály tudományos munkásságában részt vegyenek”, bizonyítsák be a külföldi társaiknak, „hogy hazánkban a százados traditióhoz híven egy erőteljes magyar szemorvosi iskola működik ...”27 A kongresszus szemészeti szakosztályának tanácskozását megnyitó beszédében - amit a folyóirat a magyaron kívül francia, német és angol nyelven is közölt - Grósz Emil az alábbiak szerint tájékoztatta a külföldi vendégeket: „Büszkeséggel említhetem, hogy a szemészet tudományának fája [...] nálunk már százados. A bécsi egyetem szemészeti tanszéke után a budapesti egyetemé a legrégibb. A budapesti kir. Magy. Tudományegyetem I. sz. szemklinikája több mint száz éve áll fenn. ”28 Ez a lapszám közölte a kongresszus összes, zömmel német nyelven elhangzott előadását is. 25 Szemészet, 1907. 2. sz. 80. 2b Szemészet, 1908. 4. sz. 221. 11 Szemészet, 1909. 1-2. sz. 1-2, 28Szemészet, 1909. 3. sz. 77.
