Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
142 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Az 1910-es évek elejétől a Szemészet kiadását a háborús körülmények és az ország gazdasági helyzetéből adódó anyagi gondok nehezítették. Rendszeres megjelenésre nem, de esetenként egy-egy lapszám közreadására adódott lehetőség. A folyóirat 1913-ban jeles dátumhoz érkezett: ekkor ünnepelte fennállásának fél évszázados jubileumát. Az évfordulóról Grósz Emil emlékezett meg a lapban, és biztosította az olvasókat, hogy híven követi nagy elődeit, s a továbbiakban „a folyóirat éppen úgy szolgálja a magyar tudományos irodalom fejlesztését, mint a gyakorló orvos igényeit".29 Az első füzetet ünnepi számként tették közzé, és - amint azt később Györffy István is megjegyezte - tizenöt ívnyi terjedelmével a legszebb számok egyike lett.30 A következő évben a szakma szintén jeles dátumot méltatott: Magyarország Szemorvosainak Egyesülete 1914-ben ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A lapnak ebben az évben is csak egy, az ünnepi közgyűlés anyagát ismertető száma látott napvilágot. A Szemészet 1915-ben nem jelent meg. A Grósz Emil kezdeményezésére Budapesten 1916 júniusában egybehívott, és neves külföldi szemészek részvételével megrendezett hadigyülés anyagát ismertette az az évi egyetlen szám. A háború által felvetett időszerű gondok megvitatására szervezett tanácskozás céljairól Grósz így nyilatkozott: „A háború által szenvedett nagy erőveszteségeink pótlásában az orvosi tudománynak elöl kell járnia. [...] A háborúban szerzett tapasztalatok kiaknázása sürgős feladat [...] s ezen czél szolgálatában állott Magyarország Szemorvosai Egyesülete által Budapesten egybehívott hadigyűlés, melyben a szövetséges államok szemorvosai nagy számban vettek részt".3' A továbbiakban a hadigyülés anyagait közölte a lap. A folyóirat a következő évben - 1917-ben - ismét nem jelent meg. Rendkívüli lapszám látott napvilág 1918-ban, amely a háború okozta szemsérülésekről és azok gyógymódjairól értekezett. A továbbiakban beszámolt az I. számú szemklinika háborús működéséről, valamint azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a jelentősen megnövekedett beteglétszám ellátásának érdekében vállalt a szemésztársadalom. A világháború utáni első évben, 1919-ben egy kis terjedelmű lapszám jelent meg eredeti közléssekkel, valamint két beszámolóval. Az egyik a budapesti Szent Rókus közkórház szemosztályának betegforgalmát ismertette, a másik az I. számú szemklinika 1918. évi tevékenységéről adott számot. Ezt követően több évig nem jelent meg a folyóirat. A Szemészet 1922-ben indult újra. Az első szám előszavában a szerkesztő, Grósz Emil tájékoztatta az olvasókat a világháború és a forradalmak okozta nehézségekről, amelyek a lap rendszertelen megjelenését okozták. Azt is közölte a kollégákkal, hogy sokirányú elfoglaltsága miatt, a folyóirat szerkesztői feladatait egyedül nem tudja vállalni, és tanártársai, valamint „a szemészeti irodalom minden művelőjének a támogatását” kéri. Ebben a számban vetődött fel először a szemorvosok továbbképzésének ügye, és itt jelent meg a részvételre vonatkozó felhívás is.32 A következő szám már a szemorvosi továbbképző tanfolyam sikeréről számolt be.33 29 Szemészet, 1913. 1. sz. 1. 30 Györffy István: 80 éves a „ Szemészet Történeti visszapillantás. In: Szemészet, 1944. 1-2. sz. 11. 31 Szemészet, 1916. l.sz. 1. 32Szemészet, 1922. l.sz. 1. 33Szemészet, 1922. 2. sz. 28.
