Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kiss László: A védhimlőoltás hatósági viszonyulása a közegészségügyi kérdések megoldásához a vakcináció tükrében
KISS László A védhimlőoltás hatósági megszervezése Magyarországon 121 történnie kell, a helységnek elöljárói, a felsőbb rendeléseknek értelme ellen, nemcsak nem akarnak jelen lenni az oltás munkáján, holott jelenlétük arra nézve leginkább szükséges, hogy a foganatosán tett oltásról hiteles bizonyság levelet adhassanak; de még a beoltandó gyermekek összegyűjtésének kötelessége alól is ki akarják vonni magukat, úgy hogy gyakran az orvos egész napot eltölt, s nem olthat be többet öt-hat gyermeknél. ”53. A „hatóságot” képviselő elöljárók ilyen viszonyulása a himlőoltáshoz annál inkább szembeötlő, hogy Bérczy már hét évvel korábban, az 1821-es évi jelentésében ezt írta: „ ...ha tekintetes nemes vármegyének kegyes segítsége a járásbeli tisztviselő uraknak közbenjárások által még a mi orvosi igyekezetünkhöz járulni fog, valóban ígérem... a jövő esztendőkben sokkal tetemesebb számban fognak lenni azon szerencsések, kikkel a mentőhimlőnek idvességes hasznát közölni fogjuk”.54 A már említett rendi, megyei hatalom miatt az oltó orvosok a Helytartótanácstól csak szakmai segítségre számíthattak. A Helytartótanács Budán, 1813-ban, több nyelven kinyomtatott „oltási szabályzatot” küldött a megyékbe. Ennek 41 §-a pl. előírta számukra az oltási napló vezetését, hogy ennek adatait összesítve minden év május 8-ig ill. november 8-ig jelenthessék a megyei főorvosnak. Az utolsó, 46. § arra utasítja az oltó orvost, hogy emberi himlővel való oltást, tehát variolációt ne végezzen, és figyelmeztesse az ehhez ragaszkodó szülőt, hogy az ilyen oltás himlőjárványt indíthat be. Ezen kívül, már egy évvel korábban megjelent a Magyar Ország Orvossainak és Seborvossainak számokra készültt Oktatás a Mentő-himlőnek béoltásáról című kiadvány is. Ez is megjelent a nemzetiségek nyelvén is, pl. szlovákul: Dokonale Winaucenj Stepéni-Ochranici 1812ho címmel. A 31 lapos füzetet az egyetem nyomdája hozta ki.55 A Helytartótanács más módon is igyekezett „országosan elterjedtté” tenni a himlőoltást. 1815-ben kötelezővé tette a pesti orvosi karon a védhimlőoltás gyakorlatának oktatását - vajon, ki oktatta, Győry kartörténete nem tesz említést róla - majd 1824-ben Gebhardt Ferenc orvosprofesszor vezetése alatt Védhimlő Intézetei létesített az orvosi karon.56 Ezzel enyhült a hatósági orvosok egyik gondja: az oltóanyag utánpótlása, beszerzése. 1826. április 29-én pedig a protomedikus, Lenhossék Mihály helytartósági tanácsos elnöklete alatt Himlőoltásügyi Központi Bizottság alakul Pesten. Tagjai - többek közt - Buda város fizikusa, Forgó György, Pest város fizikusa, Köffinger János, Pest város főfizikusa Windisch Lipót és Kováts Mihály orvosdoktor.57 58 (Gortvay nem tesz említést erről az eseményről). Talán e funkciójának is köszönhetően, Lenhossék, mint országos főorvos, 1829-ben a Summa preceptorum in administrando variolae vaccinae negotio per Regnum Hungáriáé observandum című munkájával „az egész himlőoltási ügyet újra és részletesen szabályozta”™. A hat fejezetre osztott szabályzatban a hatodik foglalkozik a himlőoltással kapcsolatos hatósági teendőkkel. 53 Leblancné Kelemen (1976) 94 54 Leblancné Kelemen (1876) 94 55 Petrik( 1891) 850 56 Gortvay (1953) 15 57 Daday (1966) 151 58 Gortvay (1953) 16
