Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kiss László: A védhimlőoltás hatósági viszonyulása a közegészségügyi kérdések megoldásához a vakcináció tükrében
120 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Az olvasottak alapján úgy gondolhatnánk, hogy Borsod megyében korán sínre került a tehénhimlőoltás ügye. Ám alig telt el három-négy év és a Benkő helyére lépő új megyei főorvos, a már említett Szathmáry (Paksi) József (1788-1837) szükségét érezte „a közrendüek megvilágosítására és nyugtatására” egy „rövid értekezést” közzé tenni. Az 1818-ban, Budán kinyomtatott dolgozatának 1817. augusztus 18-án keltezett előszavában jelzi, hogy az 1813-as helytartótanácsi rendelet szellemében fogott tollat, mert látja: „... különösen, e mi Tekintetes Vármegyénkben, leginkább a Népnek bal vélekedései vetnek gátat ezen jóltévő czélra tett Bölcs Intézeteknek". Ennek megfelelően értekezése nagy részében a tehénhimlő-oltás előnyeit taglalja, ekként summázva véleményét: aki ennyi példa és felvilágosítás után is nem engedi gyermekét beoltatni, az rossz keresztény, rossz felebarát és rossz hazafi51 (Szathmáry, 65). Szathmáry érveit a helytartótanács is annyira meggyőzőnek találta, hogy Bene Ferenc újra kiadott Rövid oktatása mellett Szathmáry értekezését is megküldte a vármegyéknek, pl. Tolna megyébe is.52 Témánk szempontjából az említetteknél fontosabb az a tény, hogy Szathmáry, megyei főorvosként egy újabb, kilenc pontos javaslatot terjeszt a tekintetes Borsod Vármegye elé. E pontok röviden, tömörítve: 1. Minden újszülött bejelentessen az orvosnak 2 . Három hónapos korában beoltasson 3. Nyolc nap múlva az oltottakat ellenőrizni kell, többek közt azért is, hogy „belőlök, ismét más rendbéli gyermekeket olthasson” 4 . Iskolába, céhbe, cselédnek csak oltott személy vehető fel 5. Ha valahol himlő üt ki, a házra karantén vettessen „még a himlő le nem szárad a ház gazdájánál lévőkről” 6. Aki ellenáll az oltásnak, büntetendő 7 . Falukon a seborvos három hónaponként oltson 8 . A beoltottakról jelentést tegyen 9. A fenti pontokat a papok a szószékről hirdessék ki és „tudattassanak a céhmesterekkel is”. A felsorolt pontok jól illusztrálják, mit jelentett a fentebb tett állításunk: ahány megye, annyiféle végrehajtás. Néhány közös vonás azonban felfedezhető a megyei „végrehajtásokban”. Pl. hogy valamennyi megyében a rendelkezések valódi „végrehajtói” a (járási) seborvosok, „kézi orvosok” voltak, akik munkájukhoz hol kaptak, de többnyire nem kaptak hatósági (szolgabírói) segítséget. Jól példázza ezt, Nógrád megye főorvosának, Bérczy Jánosnak (1776-1839) 1828. november 29-i jelentése: „... sok helységekben, hol az oltásnak !l Szathmáry (1818) 65 52 Gutái (1975) 247
