Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kiss László: A védhimlőoltás hatósági viszonyulása a közegészségügyi kérdések megoldásához a vakcináció tükrében
KISS László A védhimlőoltás hatósági megszervezése Magyarországon 119 viszont úgy gondolták, az oltás egyértelműen orvosi feladat, ezért az oltási bizottságba is csak orvosokat és seborvosokat delegáltak és/vagy az elnöki tisztet a megyei főorvos töltötte be. Hont vármegyében pl. Stéger János.48 Sajnos, a csak töredékesen megmaradt Hont megyei levéltárból nem lehet rekonstruálni a megyebéli deputatio alapítási évét, működésének fő irányát, hatékonyságát stb. Szerencsésebb helyzetben van a kutató Borsod megyével, melynek az 1813-as ,.felsőbb rendelésre” való reagálása jól ismert, hiszen azt Palóczy László, a megye „első vice nótáriusa” 1814. június 30-án nemcsak feljegyezte, de nyomtatásban is kiadatta. A bevezetőből kiderül, hogy Borsod vármegye 1814. május 23-án tartott megyei közgyűlésében hozta létre az említett Deputatiot, amely „a maga gondolatjait, a Felsőbb Rendelés Rendszabásaival egybeolvasztván, a tehénhimlő béoltás terjesztésének Plánumát dolgozta ki”. A Deputatio „elölülője” a megye országosan ismert főorvosa Benkő Sámuel (1743-1825) lett, aki már 1781-ben kiadta Kassán A hójagos himlőről való tanáts adás-át. Tagjai a Miskolcon lakó Ambrózy Sámuel és Szathmáry József orvosdoktorok valamint Kálmán Ferenc, Oeppinger Károly és Molnár György „kézi Orvos Urak’\ azaz seborvosok. A Deputatio saját pecséttel is rendelkezik: .jsigillum Deputationis Filialis Vaccinae Inclyti Comitatus Borsodiensis”, ez kerül rá a beoltásról kiadott bizonyság levélre, ill. a tehénhimlő-oltásban való járatosságot bizonyító igazolásra. Ezek után nézzük, milyen „plánumof ’ (tervezetet) dolgozott ki a szakemberekből álló borsodi bizottság. Legfontosabb pontjai a következők: A papok évente kétszer prédikáljanak az oltásról A földesurak s egyáltalán a „tisztességesebb rendű Emberek” példát mutassanak Az ellenszegülőket a szolgabíró jelentse a Deputationak A nép számára írott munkák ingyen osztassanak Kereszteléskor ill. a „kömyülmetélléskor”49 oktassák ki a szülőket Oltási bizonyság-levél nélkül senki sem kaphat „Oskolai Stipendiumot” és nem vehető fel inasnak Évente kétszer legyen oltás, melyet előre bejelentenek és ilyenkor a járásbeli „kézi orvos” helységről helységre járva fog oltani Minden száz szegény gyermek beoltása után 12 forint lesz ajutalom ill. a szegényebb sorsú s tehetségű nemesek és honoratiorok50 gyermekenként 12 krajcárt, a tehetősebbek „önnön szabados tetszések szerint” fizetnek az oltásért A bizottság elnöke április és október végén tesz jelentést a megyegyűlésnek ill. májusban és novemberben jelentést küld a Helytartótanácsnak. 48 Kiss (1988) 49 Az apa kötelessége újszülött fiúgyermekét a születésétől számított 8. napon a rituálénak megfelelően körűimé- téltetni (circumcisio) (Rosenberg, L.: A Sulchan Aruch (A zsidó vallás törvényei) dióhéjban, Miskolc 1936,40. 50 Honoráciorok: magasabb műveltséggel és ennek megfelelő társadalmi állással rendelkező, ám származásuk szerint nem nemes egyének (ügyvédek, orvosok, mérnökök stb.), akik nem munkabért, hanem tiszteletdíjat (honorárium) kaptak.
