Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A magyar iskola-egészségügy története Fodor Józseftől 1945-ig
KÜHRNER ÉVA: A magyar iskola-egészségügy története 93 angol szabadtéri sportok keveréke. Bekerült a középiskolák tantervébe a korcsolyázás, kötelező uszodalátogatás és rendkívüli tárgyként a vívás. A testi nevelés egyrészt az iskolákban, másrészt iskolán kívüli testnevelés keretében, folyt. A lányok korábban elhanyagolt testnevelését új szellemben kezdték végezni. Hangoztatták, hogy az edzett nő könnyebben viseli az anyaság terheit is. A sporttörvény nevében kötelezték a településeket, hogy létesítsenek játszótereket, sporttelepeket, fürdőket, uszodákat a testnevelés előmozdítására. Az iskolai tornatermek többsége azonban Budapesten volt (213 db), a vármegyékben számuk 242-re rúgott, összesen 41.200 nr alapterülettel.30 Az egy tornateremre eső átlagos alapterület több mint 170 m2 volt. A személyi gondokat enyhítve Klebelsberg Kunó, a korszak kultuszminisztere létrehozta a Testnevelés Főiskolát, ahol az 1925/26. tanévben elkezdődött a testnevelő tanárok 3 évfolyamos képzése. 1933-ban kísérletek történtek egyes középiskolákban a mindennapos testnevelés bevezetésére.31 Az iskolán kívüli testnevelés pedig diák sportkörökben és levente egyesületekben folyt. 5.2 Az iskolás gyermekek táplálkozása Az általános testi fejletlenség, gyengeség, vérszegénység szoros összefüggésben volt a rossz otthoni körülményekkel és leginkább a nem kielégítő táplálkozással. A helytelen tápanyagbevitel viszont nem csak a testi fejlődést befolyásolta hátrányosan, hanem sok betegség oka is lehetett és végső esetben korai gyermekhalálhoz is vezethetett. A gyermekek táplálkozásáról számos publikáció látott napvilágot. A fővárosi tanulókat Németh László32, Arany Sándor33, Simonná Jankovich Adél34 vizsgálta. Szeged környékén Waltner Károly35, Székesfehérváron Heller András36, Sátoraljaújhelyen Kiss Lajos37, Orosháza tanyavilágában Sós József38, a mezőkövesdi egészségügyi mintajárásban Bielek Tibor39 végzett méréseket. Ezek a publikációk az alábbi képet vázolják fel a 20. század elejének gyermektáplálkozásáról. A gyermekek és felnőttek étkezése többé-kevésbé megegyezett, bár a fejlődő szervezet az optimális fejlődéshez egyes tápanyagokból bőségesebben igényelne. A táplálkozás, a társadalmi hovatartozás és az anyagi helyzet között összefüggés volt kimutatható, de azt jelentősen befolyásolták a szokások és beidegződések is. Falun többnyire azt ettek, ami helyben megtermett, abból is a silányabb minőséget, mert a javát értékesítették. Sajnos, jellemző volt, hogy a megtermelt húst, tojást, tejet, a gyü311 Mike Gyula: Sport. Magyar Statisztikai Szemle, 16 (1938) különszám. 224-228. 31 A mindennapi iskolai testnevelés. Bp., Országos Testnevelési Tanács. 1936. 81. 32 Németh László: i.m. 33 Arany Sándor: Egy polgári fiúiskola szociális helyzete. Iskola és Egészség, 5 (1937/38.) 143-154. 34 Simonná Jankovich Adél:A tanulók szociális viszonyai és ezek egészségügyi kihatása. Egészség, 44 (1930) 11. 244-253. 35 Waltner Károly: Hogyan táplálkoznak a szegedi és Szeged környéki elemi iskolás gyermekek. Népegészségügy, 14(1933) 355-359,400-405. 36 Heller András: A gazdasági cselédek gyermekeinek táplálkozása és szociális helyzete. Népegészségügy, 17 (1936.) 455-460. 37 Kiss Lajos: i.m. 38 Sós József: i.m. ” Bielek Tibor: Elemi iskolások egészségügyi vizsgálata és gondozása falun. Népegészségügy, 15 (1934) 212, 283-285, 324-329, 357-361,404-408, 446-451.
