Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A magyar iskola-egészségügy története Fodor Józseftől 1945-ig
KÜHRNER ÉVA: A magyar iskola-egészségügy története 83 érvényű. A hazai népiskolai iskolaorvoslás kibontakozásának azonban nem kedveztek a gazdasági és történelmi körülmények. A vesztes első világháborút követően nagyobb figyelem irányult az ifjúság egészségügyére, hiszen mint Bexheft Ármin neves iskolaorvos fogalmazott: ,y4z iskola egészségügy ...az iskolás gyermekek egészségének megóvását és fejlesztését, munkabíró és fegyverfogható, testben és lélekben erős, edzett és hazafias érzésű ifjú nemzedék felnevelését tűzi ki célul. Az iskola egészségügy eszerint minden ízében fontos nemzetvédelmi kérdés. "5 1921- ben rendelet jelent meg az iskolák egészségügyi felügyelete tárgyában (24.156/1921 N.M.M. sz.). A Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett iskolaépítési program (1926. évi VII. te.) pedig nemcsak az iskolaépületek számát szaporította, de sokat javított épületek minőségén és felszereltségén is. Több figyelmet kapott a prevenció és a tanulók egészségügye. Rendeződött lassan az iskolaorvosi egészségtan tanári képesítés megszerzésének kérdése is (13.618/1926. VKM szabályrendelet 32.155/1926, 72.549/1928, 410-05-333/1929., 12.663/1933. VKM rendeletek). Minisztériumi rendelet jelent meg az iskolai egészségvédelemről (110.611/1938), majd 1943-ban iskola-egészségügyi szabályzat kibocsátására került sor (8.300/1943. VKM sz.). Rendeletben szabályozták az iskolaorvosok tiszteletdíját (8 540/1928. VKM), mely nem volt jelentős összeg és ráadásul ez a jogszabály olyan megkötöttségeket tartalmazott, ami miatt nem volt vonzó ez a pálya. Az első hivatalos egészségügyi statisztika szerint 1922-ben, hazánk közel 6500 népiskolájában 819 függetlenített iskolaorvos és 945 vidéki körorvos látott el népiskolai orvosi feladatot, iskolaorvosi képesítéssel.6 Ez az arány az 1920-as évek végétől kezdett csak javulni, amikor a diplomás munkanélküliség idején menekülést jelentett az iskolaorvosi pozíció. Kedveltebbé tette ezt a szakmát a 110.61 1/1938 VKM. sz. rendelet mely lehetővé tette az iskolaorvos számára a magánpraxist folytatását is. 3. Az iskolaorvosi rendszer A Fodor szellemiségét képviselő állami fenntartású iskolaorvosi rendszer kiépülése nagyon lassan haladt. Ennek legfőbb oka a kevés iskolaorvos volt, illetve erre a mindenki által fontosnak vélt szakterületre kevés pénz jutott. Az iskolaorvos feladata sokrétű volt, hiszen az orvosi ismereteinek alkalmazásán túl pedagógiai, népművelői munkát is kellett végeznie és adminisztrációs kötelezettség is terhelte. Fizetsége viszont alacsony volt. Az első iskolaorvosijogszabály 400 koronában határozta meg évi bérüket amennyiben egészségtant is tanítottak heti 2 órában. Ahol nem tanítottak, ott 200 koronát kaptak. Az első világháború alatt a fizetség értéke 276 koronára zsugorodott.7 Az 1928. évi 8.540 V.K.M. rendelet az ellátandó gyerekek számához viszonyította a bért a középiskolákban; a 400 tanuló alatti létszám esetén évi 140, felette 200 pengő volt a fizetés. Ehhez jött még a heti 2 óra egészségtan tanításért évi 140 pengő. 5 Bexheft Ármin: Iskolacgészségügy. In: Közegészségügyi feladataink. Az 1926. október 24-30-ig tartott közegészségi és társadalompolitikai országos értekezlet munkálatai. Szcrk. Parassin József, Gortvay György. Bp., Franklin-Társulat ny., 1927. 150-159. 6 Kapronczay Károly: Fejezetek 125 év magyar egészségügyének történetéből. Bp., Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, 2001.232. 7 Juba Adolf: Az iskolaegészségügy köre és szervezése. Orvosképzés, 18 (1928)182-203.
