Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés európai gyakorlata
KAPRONCZAY Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés 63 gyógyszerészet, legalább is a patikák tulajdonjogát tekintve. Florian Sawiczewski (1797- 1876)5 nevéhez kötődik az első lengyel gyógyszerészeti folyóiratnak, a Pamietnik Farmaceutyczny Krakowski címet viselő, rendszeresen megjelenő szakmai lapnak a megalapítása és kiadása. Florian Sawiczewski vezetése alatt a gyógyszerészképzésben nemcsak az oktatás feltételei javultak, de előtérbe helyeződött a tudományosság, amelynek eszköze lett a tudományos folyóirat. A havonta megjelent folyóiratban jelentős terjedelmet biztosítottak a gyógyszerismeretnek, leközölték a tulajdonukban lévő „Elefánthoz” gyógyszertár összes gyógyszertermékét, más gyógyszertárak készítményeit, a készítés technikáját, stb. Már e lapban több közleményt jelentettek meg a krakkói és Krakkó környéki régi patikákról, tulajdonosaikról, a nevezetes receptúrákról, stb. Florian Sawiczewski több alkalommal viselte a dékáni, 1857-ben a rektori méltóságot. Ebben az évben kéziratot nyújtott be az egyetemi senatusnak, amely szerint a gyógyszerészképzés idejét fel kell emelni négy esztendőre, a felvétel feltétele az akkor általánossá váló gimnáziumi érettségi és nem a gyakorló gyógyszerészi „előképzettség” legyen. A felvétel feltételeit nem változtatták meg, de a gyógyszerészképzésben 1860-ban legalizálták Florian Sawiczewski által az 1850/51-es tanévtől - szabadon választható tárgyként -előadott gyógyszerészettörténetet. Utóda Adolf Aleksandrowicz (1811-1875) lett, aki az egyetemi gyógyszertár helyett inkább a saját tulajdonú patikájában tartotta a gyakorlati foglalkozást a hallgatóknak.5 6 A krakkói egyetem 1780-ban életbe léptetett egyetemi reformja - amit Andrzej Badurski dolgozott ki -, értelmében a Gyógyszerészeti Iskola felépítése és oktatási rendje nagyban hasonlított a bécsi egyetem oktatási formájára. Badurski oklevelét Bécsben szerezte meg és van Swieten tanítványa volt. A reformtervezetet még 1772-ben készítette el és alapelveit van Swietennel is megbeszélte. A tanszemélyzet létszáma és kötelmei is a bécsi követelményeknek feleltek meg, de az egyetemi gyógyszertár mellett botanikus kert is tartozott a gyógyszerészképzéshez. Krakkóban 1790-ben alakították át a gyógyszerészképzést két évre, (négy félévre), az addig előirt tanagyagot kiegészítették dietétikával, gyakorlati gyógyszerészettel, gyógyszerismerettel, higiéniával, méregtannal és balneológiával. A balneológia más egyetemi gyógyszerészképzésben nem szerepelt, oka feltehetően az lehetett, hogy a lengyel gyógyszertárakban mindig árultak gyógyvizeket és ivóvizet. A méregtan először Krakkóban jelent meg a tantárgyak sorában, Bécsben jóval később, csak 1833-ban iktatták be a gyógyszerészképzésben. 1825-ben a Gyógyszerészeti Iskola nevét Collegium Pharmaceuticumra változtatták, a képzésbe bevonták a sebészeti tanfolyam hallgatóinak gyógyszerismereti oktatását is. 1825-ben a gyógyszerészképzésben a következő szaktárgyak szerepeltek: I. év: fizika, általános kémia, gyógyszerismeret, botanika, természettudomány - történet. A bevezető tantárgyak között szerepelt néhány előadás erejéig a gyógyszerészettörténetet is. 5 Sawiczewski Florian (1797-1876), Józef Sawiczewski fia. 1815-től „Az elefánthoz” gyógyszertárban dolgozott, gyógyszerésznek készült, 1815-ben gyógyszerészmester, orvosi oklevelét 1824-ben szerezte Krakkóban. Végzése után Párizsban, Bécsben, Berlinben és Münchenben tanult kémiát és gyógyszertant. Nagy hatással volt rá a párizsi Gyógyszerészi Iskola Hazatérése után kémiát tanított a krakkói Gyógyszerészi Iskolában, majd apja váratlan halála után ideiglenesen átvette az intézet vezetését, végleges professzori kinevezésére 1829-ben került sor. Sok szempontból a Gyógyszerészeti Iskola európai arculatának kialakítója, átszervezte az oktatást, 1861-ben visszavonult. Krakkóban hunyt el. 6 Lásd a 73. sz. jegyzetet.
