Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)

ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához

VARJASSY Péter: Újabb adatuk 207 Weszprémi és a Szinnyei-bibliográfiák szerint ez a könyv Benkő Sámuel: Novum febris scarlatinae genus, quod in 300 innocuis infantibus observatum, et ex aliquot cadaveribus excerptum című, a Magyar Királyi Helytartótanácsnak írott jelentésének bővített és ma­gyarra fordított kiadása, Rácz neve alatt. 37,38 Benkő Sámuelnek (1743-1825), Borsod vár­megye főorvosaként írott jelentése nyomtatásban soha sem jelent meg, kéziratára nem buk­kantam. Benkő munkájára vagy jelentésére azonban Rácz Sámuel fenti kötetében nincsen semmilyen utalás. Pedig Rácz ebben a skarláttal foglalkozó részletes monográfiájában igen sok nagynevű szerzőre utal, tőlük folyamatosan idéz, mindig pontosan megadva a hivatko­zásokat. Az idézett szerzők között azonban nemhogy Benkő, de egyetlen magyar sincsen. Rácz az „Elől-járó beszéd"-ben, a könyv megírásának előzményeként a Magyarorszá­gon 1783-ban pusztító, igen súlyos skarlátjárványt és a Helytartótanácsnak erre reagáló rendelkezéseit (Intimatum) említi. A járványról és az azt követő hatósági intézkedésekről ezt írta: ,yl' leg-közelébb elmúlt 1783. Esztendőben némelly Falutskában tsak hamar 300 Gyermekeknél többet más világra küldeti. Az pedig leg-nevezetesebb vala, hogy egy küs Faluban, a ’ honnét a ’ Gyermekek majd mind kihaltak, előbb a' Kutyák, és a ’ Matskák azon Skárlátban mind meg-döglöttek." A járvány miatt a Helytartótanács intézkedett, és 1784. január 5-i leiratában „parantsolta” a „budai Facultas Medica”-nak, hogy „erről a’ Nyava­lyáról Tudósítást adjon, és azt azután a ’ Parantsolathoz foglaltatott magyar Tudósítással edgyütt ki-nyomtassa. Erre a ’ Parantsolatra az Orvosi Kar azt a ’ magyar Tudósítást a' maga Tapasztalásival edgyütt nékem arra a’ Végre által-adta, hogy a Skarlát-Hidegnak Leírását és Orvoslását magyar nyelven kiadgyon. Ez az oka, hogy ez a ’ könyvetske Íratott, és kinyomtattatott. ” Fentiek alapján az valószínűsíthető, hogy Benkő Sámuel saját tapasztalatai alapján egy fontos és alapos jelentést írt a Helytartótanácsnak erről a skalárjárványról. Rácz Sámuel pedig - megbízásának megfelelően - saját, önálló könyvet írt erről a betegségről, nem pe­dig egy egyszerű fordítást. Az előszó végén ezt olvashatjuk: ,ylz olvasót intem, ... ha ... tapasztalni fogja, hogy jó és hasznos Dóigát Írtam, vallya-meg magában, hogy En-is az Emberi Nemzetnek Megtartására valami Jót tsak tselekedtem." Rácz Sámuel álnéven is kiadott két kisebb, német nyelvű könyvecskét, az elsőt 1787- ben, a másodikat pedig 1788-ban. Alexander Aratschy, ill. Arátschy név alatt jelent meg a két rövid, mindössze tizenhat oldalnyi írás a balatonfüredi fürdőről, annak használatáról és az ottani savanyűvizes forrásokról.55 Ezek stílusukban is „kilógnak” Rácz művei közül, tulajdonképpen erősen kritikus, sze­mélyeskedő hangvételű pamfletek. Főként az első műben a balatonfüredi fürdőhely és az ottani savanyúvizes források ismertetése mellett az 1786-ban, az uralkodó által fürdőorvos­nak kinevezett Oesterreicher Manes József orvosi viselkedését (pénzéhes és kapzsi), ill. a savanyúvíz forgalmazásával kapcsolatos tevékenységét (higiénés kifogások, árdrágítás) bírálta. Az élesen fogalmazó, álnéven kiadott könyvek megírása kapcsán óhatatlanul felme­rül az olvasóban, hogy kiadásuk hátterében valamilyen személyes ok vagy okok állhatták. Oesterreicher bérlői, majd fürdőorvosi kinevezése körül az 1780-as években heves vi­ták dúltak. Ezeket a perlekedéseket, amelyek még atrocitást is eredményeztek, Magyary­5S Anmerkungen über den Füreder Sauerbrunn. Gesammelt und herausgegeben von Alexander Aratschy. Post, gedruckt mit Lcttnerischen Schriften. 1787,- Beschreibung des Füreder Sauerbrunnens. Herausgegeben von Alexander Arátschy. Pest, gedruckt mit Patzkoischen Schriften 1788.

Next

/
Thumbnails
Contents